Egy ilyen új iparágnak az a célja, hogy a természetes bioalapú anyagokat, nyersanyagokat és élelmiszereket sokkal nagyobb mértékben használják fel az iparban és a mindennapi életben. A „bioalapú technológia” lényege, hogy az EU-t hosszú távon (2040-re) tisztábbá, versenyképesebbé és ellenállóbbá tegye.
Egy fontos lépés a bioalapú innovációk jelentős méretnövelése. Ez azt jelenti, hogy az új anyagok, termékek és technológiák nem maradnak kizárólag kis pilotprojektekben, hanem átkerülnek a nagyszabású kereskedelmi alkalmazásokhoz.
Az EU át kíván térni egy olyan gazdasági rendszerre, amelyben több megújuló nyersanyagot használnak fel a szárazföldi és tengeri ökoszisztémákból. Ennek eredményeként Európa kevésbé válik függővé a fosszilis nyersanyagoktól és a kritikus importoktól, és egy körkörösebb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság jön létre.
Az uniós bio-gazdaság ma már jelentős piaccal és több millió munkahellyel rendelkezik. Ez az ágazat tehát már most is nagy szerepet játszik, de a brüsszeli szakértők fontos alapnak tekintik Európa jövőbeli növekedése és versenyképessége szempontjából.
Az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy a méretnöveléshez és bővüléshez a köz- és magánbefektetések kombinációja szükséges, továbbá az előírásokat egyszerűbbé és érthetőbbé kell tenni. Ezen intézkedések keretében különösen a kis- és középvállalkozások kapnak kiemelt figyelmet.
Az új stratégia hangsúlyt fektet olyan piacok fejlesztésére, ahol a bioalapú anyagok válhatnak szabvánnyá. Ezek között szerepelnek többek között a bioalapú műanyagok, rostok, textíliák, vegyi anyagok, műtrágyák, növényvédő szerek, építőanyagok és egyéb termékek, amelyek biofinomítás vagy fermentációs technikák révén keletkeznek.
A mezőgazdasági melléktermékeket és a szerves hulladékot is nagyobb és jobb mértékben kellene hasznosítani. Kisebb léptékben ez már használatban van gáztermelésre. A stratégia hangsúlyozza, hogy ezt mindig ökológiai határok között kell végezni, és a nyersanyagokat minél tovább kell a gazdaságban tartani.