Az intézkedés része a 2022-es invázió kezdete óta Oroszországgal szemben alkalmazott szélesebb európai szankcióknak. Brüsszel szerint szigorúbb vízumkövetelményekre van szükség ahhoz, hogy az oroszokat gyakrabban ellenőrizhessék, és jobban átláthassák, kik férhetnek hozzá a schengeni térséghez.
Az EU-tisztviselők szerint növekvő aggodalmak tapasztalhatók kémkedés, szabotázs és deszinformációs kampányok miatt, melyeket Oroszország irányít. Az illegális migráció alkalmazása, valamint az európai infrastruktúra (légtér és vonatok) akadályozása is szerepel a szigorítás okai között.
Kivételt kapnak bizonyos csoportok, többek között az EU-állampolgárok családtagjai vagy legálisan tartózkodó oroszok, szállítmányozási dolgozók, disszidensek, független újságírók és emberi jogi védekezők. Számukra az EU-országok továbbra is több belépésre jogosító vízumot adhatnak ki, legfeljebb egy évre szóló érvényességgel.
Az új szabályok nem visszamenőleges hatályúak. A meglévő vízumok érvényesek maradnak, és az EU-állampolgársággal vagy érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező oroszokat nem érinti a változás. A kiadott vízumok száma amúgy is jelentősen csökkent az elmúlt években: évente körülbelül négymillióról a háború előtti időszakban mintegy félmillióra.
Kaja Kallas, az EU külpolitikáért felelős vezetője úgy védte meg a döntést, hogy „az EU-ba való utazás kiváltság, nem jog.” Szerinte az új szabályozás tükrözi Európa biztonsági helyzetében bekövetkezett változásokat.
Moszkva élesen reagált. Maria Zakharova szóvivő Brüsszelt diszkriminációval vádolta meg, és azt állította, hogy az intézkedés „az illegális migránsokat részesíti előnyben a törvénytisztelő orosz turistákkal szemben.” Kallast „ritka intelligenciájú embernek” nevezte, és bejelentette, hogy Oroszország ellencsapásokat fontolgat.