A Számvevőszék jelentése egy korábbi elemzést követ, amely már kimutatta, hogy Európa talajainak 60-70 százaléka egészségtelen, részben a rossz talaj- és trágya gazdálkodás miatt.
A mezőgazdaságban a trágyázás túlzott használata negatív hatással van a vízminőségre és a biodiverzitásra, de ezzel kapcsolatban túl kevés intézkedés történik. A nitrátirányelv csak részben korlátozza az állati trágyából származó nitrogén használatát.
Az uniós számvevők szerint 2014 és 2020 között mintegy 85 milliárd eurót fordítottak mezőgazdasági támogatásokra a talajminőség érdekében. Ez azonban nem volt elég hatékony, mert az uniós országok túl kevés feltételt szabtak ezekhez a támogatásokhoz. Az uniós országoknak több pénzt kellett volna fordítaniuk a súlyos talajproblémákkal küzdő területekre, állapították meg.
Az Európai Bizottságnak ráadásul nincs átfogó képe arról, hogy az uniós országok miként alkalmazzák a trágyakezelési kritériumokat. Emiatt uniós átlagokat sem lehet kiszámítani.
Brüsszel nemrégiben javaslatot tett egy „tisztatalaj-szabályozásra”, de az még messze áll a megvalósítástól. Ezt az irányelvet az elkövetkező hónapokban az Európai Parlament és a környezetvédelmi miniszterek tárgyalják majd. Az EU célja, hogy 2050 előtt egészséges talajokat érjen el.