A szomszédos Hollandia extrémjobboldali PVV-kormánya megbukott azon vitában, hogy ki kell-e bővíteni a határellenőrzéseket a külföldiek bevándorlásának megakadályozására.
A három szomáliai menedékkérőt májusban a frankfurti Oderánál található vasútállomáson a német határőrség visszaküldte Lengyelországba anélkül, hogy Németországban elbírálták volna a menedékkérelmüket. A bíróság megállapította, hogy ez ellentétes az Európai Unió Dublin-rendeletével. Az uniós jogszabályok előírják, hogy az uniós országoknak be kell engedniük a külföldieket, ha menedéket kérnek, feltéve, hogy nem jelentenek közrendi veszélyt.
Az ítélet visszalépést jelent Merz kormányának migrációs politikájában. Hivatali beiktatása után nem sokkal, az Alternative für Deutschland (AfD) bevándorlásellenes párt megerősödésének hatására Merz bejelentette, hogy Németország szigorúbb beléptetési politikát vezet be. Májusban kiadtak egy rendeletet, amely előírja, hogy a jogosulatlan migránsokat, beleértve a menedékkérőket is, megtagadják a határon.
Alexander Dobrindt német belügyminiszter a bírósági döntés ellenére is védi a szigorúbb politikát, és kijelentette, hogy a kormány továbbra is megtagadja az emberek belépését a határon, az európai jog keretein belül. Ez várhatóan több jogi eljáráshoz vezet majd.
A bírósági döntést kritizálják, többek között az ellenzéki Zöldek és az emberi jogi szervezet, a Pro Asyl is, akik szerint a döntés megerősíti, hogy az új migrációs politika ellentétes az uniós joggal.
Az ítélet szélesebb körű következményekkel jár más uniós országokra is. Hangsúlyozza, hogy a nemzeti intézkedéseknek az EU menedékjogi szabályaival, így a Dublin-rendelettel összhangban kell lenniük, ha megtagadják a menedékkérők belépését. Ez hatással lehet azokra az országokra, amelyek hasonló lépéseket fontolgatnak vagy már bevezettek.
Hollandiában a még szigorúbb menedékkérői törvények tervezete ezen a héten politikai feszültséget váltott ki a koalícióban. Az extrémjobboldali PVV párt vezetője, Geert Wilders vezette kormány kedden összeomlott, miután három koalíciós partnere megtagadta, hogy tovább szigorítsák a már elfogadott, de még be nem vezetett menekültügyi szabályokat.
Hasonlóan az előző németországi helyzethez, ahol a CDU kereszténydemokratái az AfD előretörésének nyomására szigorították bevándorlásellenes álláspontjukat, Hollandiában is a jobboldali konzervatív VVD a Wilders PVV pártjának növekvő befolyása miatt szigorította álláspontját. Az ellenzők többek között az uniós jogból eredő jogi korlátozásokra és a német bírósági döntésre hívták fel a figyelmet. A holland politikai körökben most egy újabb választás kiírásáról beszélnek az idén ősszel.
A német kormány most azzal a kihívással szembesül, hogy migrációs politikáját az uniós szabályozásokhoz igazítsa. Ugyanakkor változatlanul fennáll a belpolitikai nyomás, például az AfD részéről, hogy még szigorúbb migrációs politika kerüljön bevezetésre. A közelgő holland választási kampányban ez ismét fontos témává válik majd.