Az EU vezetői október 15-én tárgyalják az uniós bővítési politika módosítására vonatkozó javaslatokat. Franciaország, Németország és Hollandia azok között az országok között vannak, amelyek óvnak a meggondolatlan felvételtől. Attól tartanak, hogy az új tagok politikai hatalomváltások után az általuk megszerzett vétójoggal akadályozhatják az uniós döntéseket. Még a „trójai faló” kockázatáról is beszélnek.
Az Európai Bizottság ezért új szabályokon dolgozik, melyek a szkeptikus országokat nagyobb biztonsággal ruháznák fel. A bővítésnek továbbra is lehetségesnek kell maradnia anélkül, hogy az Unió irányíthatósága nehezebbé válna vagy problémák támadnának a támogatások elosztásában. Kos biztos ezen a héten Zágrábban elmondta, hogy az Európai Bizottság szeptemberben ismerteti a javaslatokat.
Szerbia még nem
Szerbia esetében egyelőre blokkolva van az út Brüsszel felé. Nyolc uniós ország ellenzi a következő tárgyalási fejezet megnyitását. Hollandia is ebbe a csoportba tartozik. A kritika többek között a bizonytalan jogállamiságot, a demokratikus reformok elmaradását, a gyenge sajtószabadságot, a korrupció elleni elégtelen fellépést és Belgrád jelenlegi oroszbarát álláspontját érinti.
Promotion
Figyelemre méltó, hogy az uniós intézmények eltérő módon közelítik meg Szerbiát. Az Európai Bizottság elsősorban a technikai előrehaladást értékeli és igyekszik a reformokat fenntartani. Az Európai Parlament politikailag kritikusabb. Mindkettő azonban késedelmeket és problémákat jelez. Végül az uniós országok a decemberi őszi csúcstalálkozójukon döntenek a további lépésekről a csatlakozási folyamatban.
Ukrajna és Moldova
Ukrajna és Moldova is politikai blokádokkal néz szembe. Magyarország eddig megakadályozta a további tárgyalási lépéseket, de nemrégiben egy proeuropéabb kormány került hatalomra Budapesten. Montenegró közben a legelőrehaladottabb jelöltek közé tartozik. Megvitatják továbbá Izland megújított csatlakozási folyamatát is.
Ukrajna esetében különösen fontos szerepet játszik a mezőgazdaság. Egy lengyel-ukrán kutatási jelentés figyelmeztet, hogy az európai mezőgazdasági politika reformja nélküli csatlakozás milliárdos költséget jelenthet Lengyelországnak. Lengyelország jelenleg körülbelül 25 milliárd eurót kap az agrárpolitikai forrásokból 2023-2027 között. A kutatók úgy vélik, hogy Ukrajna csatlakozását az európai mezőgazdasági finanszírozás reformjával kellene párhuzamosan végrehajtani.
Törökország
Míg több jelöltország közelebb próbál kerülni az EU-hoz, addig Törökország inkább távolodik. Recep Tayyip Erdoğan elnök azt mondja, hogy az EU-tagság Ankara számára már nem prioritás, bár a csatlakozást nem zárja ki véglegesen.