Továbbá kiderült, hogy háromnegyedük (74%) úgy véli, országa hasznot húz az EU-tagságból. Több mint 60% támogatja az Európai Parlament fontosabb szerepét. Ez az álláspont különösen erős a fiatalok körében. Nemzeti szinten az EU fokozottabb szerepéről alkotott vélemények 87%-tól Svédországban, 47%-ig Romániában és 44%-ig Lengyelországban terjednek. Hollandiában ez az arány 84%.
A megkérdezett uniós polgárok majdnem háromnegyede (74%) úgy gondolja, hogy országa profitált az EU-tagságból. Ez a legmagasabb eredmény, amit valaha rögzítettek egy Eurobarométer-felmérésben erre a kérdésre, mióta először feltették 1983-ban.
Hollandiában is széles körű egyetértés van abban, hogy az ország profitált az EU-tagságból. 85% állítja, hogy Hollandia ebből előnyt kovácsolt. A jelenlegi helyzetben a válaszadók az EU békefenntartásban és biztonság erősítésében betöltött szerepét (35%) nevezik meg a tagság előnyének legfontosabb okaként. Hollandiában ez az arány pedig 50%.
Ezen túl az uniós polgárok széles körben egyetértenek abban, hogy az EU-tagállamoknak egységesebben kell működniük a jelenlegi globális kihívások leküzdéséhez (89%), és hogy az Európai Uniónak több forrásra (értsd: pénzre) van szüksége a jövőbeni kihívások kezelésére (76%). Ez a kép Hollandiában is megjelenik, ahol a megkérdezettek 93%-a állítja, hogy az uniós országoknak egységesebbeknek kell lenniük, és 75% szerint az EU-nak ehhez több forrásra van szüksége.
A védelem és biztonság a hollandok szerint is az a legfontosabb prioritás, amire az EU-nak összpontosítania kell. Más országokban azonban a legnagyobb preferencia továbbra is a saját életkörülmények, az infláció, az árak és a megélhetési költségek növekedése, a legmagasabb eredményeket Portugáliában (57%), Franciaországban (56%), Szlovákiában (56%), Horvátországban (54%) és Észtországban (54%) mértek.
Hollandiában vannak bizonyos eltérések. Például a válaszadók 48%-a szerint a védelem és biztonság kell, hogy legyen az Európai Parlament kiemelt prioritása, miközben 41% úgy véli, hogy a klímaváltozás elleni fellépésnek is szerepelnie kell a napirenden, majd a migráció és menekültügyi politika következik 33%-kal. Az idősebb válaszadók körében (36%) kevesebben támogatják ezt, mint a 25 és 39 év közöttiek (47%) és a 40 év felettiek (51%).