Az a tény, hogy az Egyesült Királyság két legnagyobb politikai pártja még mindig ragaszkodik az egyéni választókerületi rendszerhez, azt eredményezi, hogy az új politikai pártok és új hangok nem tudnak bejutni a brit parlamentbe.
Minden egyes több mint 650 választókerületben a legtöbb szavazatot kapott jelölt nyeri el az egyetlen parlamenti mandátumot, de a pártok szavazatait nem összesítik országos szinten. Évek óta egyre több szakértő hangoztatja hiába a (százalékos) arányos képviseleti rendszer bevezetését az alsóházban.
A brit Zöldek európai parlamenti képviselője, Scott Ainslie (50) csalódott amiatt, hogy a brit Zöldek az utolsó parlamenti választáson, 2017-ben több mint kétmillió szavazatot kaptak, mégis csak egy mandátumot szereztek. Azt rója fel a Munkáspártnak (’az egyetlen szociáldemokrata párt a világon!’) és a Konzervatívoknak, hogy még mindig ragaszkodnak a nem igazán demokratikus, archaikus rendszerhez.
Annak érdekében, hogy megakadályozzák Boris Johnson Konzervatívjainak többséghez jutását, a Greenparty, a Liberális Demokraták és a walesi nacionalisták több mint hatvan választókerületben listakapcsolatot hoztak létre. Ezekben a kerületekben nem versenyeznek egymással. Két párt háttérbe vonult az adott választókerületben a harmadik párt javára, és szavazóikat arra kérik, hogy a harmadik párt jelöltjére szavazzanak. Várhatóan ennek hatására a Liberális Demokraták körülbelül harminc mandátummal gyarapodhatnak egész Egyesült Királyságban, a Zöldek pedig mintegy tízzel.
„A politikai rendszerünk még mindig a nemesség, a nagybirtokosok és az angol osztálys társadalom idejéből származik. Vannak kerületek, ahol már száz éve semmi sem változott. A politika és az ország irányítása sok brit számára még mindig valami 'messzi Londonban'. A demokráciát és az alkotmányjogot szinte alig tanítják az iskolákban” – mondja Ainslie. Szeretné, ha a politikatudomány korábban és gyakrabban szerepelne az oktatásban.
A Greenparty a klímaváltozást és a környezetvédelmet tette választási kampányának fő témájává. Sokáig úgy tűnt, hogy a brit választások csak a Brexit kérdéséről szólnak, amely a Konzervatívok zászlóshajója, de az elmúlt hetekben változás figyelhető meg. A Munkáspártnak sikerült kórházak és a nemzeti egészségügyi rendszer jövőjét saját témájává tennie, a Liberális Demokraták pedig határozottan ellenzik az EU-ból való kilépést.
A brit Zöldek környezetvédelmi témája illeszkedik a „zöld” pártok proklíma növekedéséhez Európában, mint Dániában, Svédországban, Hollandiában és Németországban. Még az Európai Unió is a Green Dealt nevezte meg a következő évek fő témájának. A brit politikában a Greenparty még nem ért el hasonló áttörést, bár most már a Munkáspárt, a Liberális Demokraták, az SNP és a walesi nacionalisták is kiemelten foglalkoznak a „környezet és klíma” témájával programjukban.
Az Európai Unió tagsága ügyében a Zöldek köztes álláspontot képviselnek a Liberális Demokraták és a Munkáspárt között. A Liberális Demokraták az egész Brexit-folyamat azonnali leállítását és az EU-ban maradást szeretnék, a Munkáspárt tárgyalni kíván Brüsszellel egy kisebb Brexit-megállapodásról, és annak eredményét népszavazásra bocsátaná, amelynek során semleges pozíciót foglalna el. A Zöldek – hasonlóan a Liberális Demokratákhoz – az EU-ban maradást támogatják, és egy második népszavazáson a „Maradás” mellett kampányolnának.
„Országunknak gyógyulásra, helyreállításra, javításra van szüksége. A Brexit, a UKIP, Farage és Johnson az elmúlt években túl sok mindent tönkretett. Közösségek szakadtak meg. Családok váltak el. Ennek az országnak gyógyulási folyamatra van szüksége. Ezt a választóknak saját szavazatukkal kell befejezniük. Ezért vagyunk mi, Zöldek, az EU-ban maradás mellett, de egy második népszavazás mellett is” – mondta Ainslie londoni dél-brixtoni irodájában.