Nagy-Britannia további három hónapos haladékot kért az Európai Uniótól az észak-ír importált hűtött húskészítmények vámellenőrzésének ügyében zajló „kolbászháborúban”.
Ebben a hónapban jár le a korábban engedélyezett haladék, amely nélkül már nem lesz lehetőség a húsexport vámellenőrzés nélküli lebonyolítására. Nagy-Britannia szeptember 30-ig szeretne megoldást találni.
Nagy-Britannia a Brexit után már nem tartja be az EU élelmiszerbiztonsági és egyéb tej- és húsipari szabványait. Ennek következtében brit hűtött hús már nem értékesíthető Észak-Írországban, mivel a Brexit-megállapodás értelmében Észak-Írország (a brit tartomány) továbbra is az (adómentes) európai vámrendszer része marad.
Ezzel a megállapodással a brit-európai vámhatár az Ír-tengeren helyezkedik el, hogy elkerüljék az ír-északír határnál az újbóli határzároló sorompók, kerítések és vámsorompók felállítását. A britek és az északírek az észak-ír véres polgárháború után megegyeztek abban, hogy „soha többé nem lesz kemény határ az ír területen”.
A britek azzal érvelnek, hogy csupán „brit-brit szállításról” van szó brit kolbászok esetében, ám az EU azt állítja, hogy nem (EU által ellenőrzött) brit húsról van szó, amely átlépi a vámhatárt. A vita múlt héten éleződött ki, amikor Dominic Raab brit külügyminiszter azt mondta, hogy az EU úgy kezeli Észak-Írországot, mintha az nem lenne az Egyesült Királyság része.
Az EU azt közölte, hogy megfontolják a haladékkérésüket, de ismételten kifejtették, hogy az egyetlen valódi megoldás az lesz, ha Nagy-Britannia teljes mértékben elfogadja azokat a feltételeket, amelyekkel Boris Johnson miniszterelnök tavaly egyetértett. „Nincs alternatívája a protokollnak” – mondta az Európai Bizottság szóvivője.
Múlt héten a Brexit-ügyi miniszter, Frost azzal fenyegetőzött, hogy „minden opció újra az asztalon van”, ha nem születik megoldás. Az még nem világos, hogy ebbe beletartozik-e a 16. cikk is – egyfajta vészleállítás, amelyet mindkét fél alkalmazhat.