Brüsszel olyan javaslatokon dolgozik, amelyek eltérnek a jelenlegi uniós csatlakozási rendszertől. Ez a rendszer a kilencvenes évek eleje óta érvényben van, amikor is először egy több éves tárgyalási folyamat zajlik le minden egyes területen. Az új megközelítés alapjaiban változtatná meg a tagság felé vezető utat, és még kidolgozás alatt áll.
A középpontban egy kétlépcsős csatlakozási modell áll. Ukrajna előbb formálisan taggá válhatna, de nem venne részt azonnal teljes jogkörrel. Csak egy későbbi szakaszban kapná meg az ország ugyanazokat a jogokat, mint a többi tagállam.
Az első fázisban Ukrajna korlátozott szavazati joggal és döntési hatáskörrel rendelkezne. A javaslatok egy szélesebb körű biztonsági és békefolyamat logikájához kapcsolódnak. Az EU-csatlakozást olyan tényezőként említik, amely szerepet játszhat egy jövőbeni békeszerződésben a háború kapcsán.
Bár a tervek még csak előzetes stádiumban vannak, már most nyugtalanságot váltanak ki. Az uniós fővárosok aggodalmukat fejezik ki az unió működésére és kohéziójára gyakorolt lehetséges hatások miatt.
Egy fontos aggasztó pont a különböző tagsági formák kialakulása. A tagállamok és más jelölt országok attól tartanak, hogy a kéttagú rendszer nyomás alá helyezné a meglévő csatlakozási alapelveket.
Néhány tervben 2027 körüli év szerepel Ukrajna uniós csatlakozásaként. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a szokásos csatlakozási folyamat rendszerint sok időt vesz igénybe.
Az elképzelések szerint Ukrajna nem egyszerre kapna hozzáférést a belső piachoz. Fokozatosan venne részt benne, további lépéseket pedig az előre meghatározott feltételek elérése tenné lehetővé.
A pénzügyi kérdéseket is fokozatosan kezelnék. A mezőgazdasági támogatásokhoz és fejlesztési alapokhoz való hozzáférés sem automatikusan teljes lenne, hanem az előre rögzített mérföldkövek elérésével fokozatosan bővülne.

