Brüsszel így reagál Donald Trump elnök legutóbbi kereskedelmi fenyegetéseire. Ő bejelentette, hogy importvámokat vetnek ki számos európai termékre, az acéltól a mezőgazdasági termékekig. Ezt követően 90 napot adott az EU-nak, hogy megállapodásra jusson az Egyesült Államokkal.
Von der Leyen egy kérdezz-felelek beszélgetésen a brit Financial Times üzleti lapnak elmondta, hogy az EU komolyan veszi ezt az időszakot, és nyitott a washingtoni egyeztetésekre. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az európai piacra való hozzáférés nem csak a fizikai árukra vonatkozik. Véleménye szerint a digitális szolgáltatások, például a közösségi hálózatok és keresők is ebbe beletartoznak.
Von der Leyen nyilatkozatai új irányt jelentenek a kereskedelmi vitában. Eddig az Európai Bizottság óvatosan reagált, de Washington kemény hangvétele Brüsszelt cselekvésre készteti. Az amerikai média a héten arról számolt be, hogy Trump készen áll arra, hogy felmondja a meglévő kereskedelmi megállapodásokat, ha nem történnek gyors engedmények.
Kiemelendő, hogy Trump hazájában egyre nagyobb ellenállással szembesül. Mind a demokrata, mind a republikánus képviselők aggályaikat fejezték ki kereskedelempolitikájával kapcsolatban. Attól tartanak, hogy egy új vámháború az amerikai munkahelyeket és a fogyasztói árakat is károsítja. Több nagy amerikai cég is ellenezte már Trump irányvonalát.
Brüsszelben régóta elégedetlenség hangzik el az amerikai techóriások magatartása miatt. Olyan cégek, mint a Meta, a Google és az X állítólag nem tartják be az új európai jogszabályokat, például a Digital Services Act-et (DSA). Ezek a szabályok arra szolgálnak, hogy jobban megvédjék a felhasználókat az álhírek, a gyűlöletkeltés és a visszaélések ellen az online platformokon.
Az Európai Unió korábban már jelentős bírságokat szabott ki a DSA-t megsértő technológiai cégekre. Így például a Meta több millió eurós szankciókat kapott. Jelenleg Brüsszel kiegészítő irányelveken dolgozik, amelyek egyértelművé teszik, hogy mi megengedett és mi nem az európai interneten. Ebben szerepet kap az algoritmusok és a hirdetések átláthatósága is.
Trump elnök ezzel szemben teljesen szabad kezet adott a nagy techvállalatoknak, és megszüntette mindenfajta felügyeletet. Ők az európai magatartási szabályokat és az ahhoz kapcsolódó utólagos ellenőrzést cenzúraként értelmezik.
Források szerint a Bizottság nem zárja ki, hogy az amerikai platformok, mint az X, a Facebook vagy az Instagram európai piacra való beengedését a jövőben az ilyen digitális szabályok betartásához kötik. Ha Washington ragaszkodik az egyoldalú importvámokhoz, Brüsszel digitális hozzáférést érintő ellenintézkedéseket hozhat.