A találkozó elsősorban a bővítési politika irányvonalának megvitatására szolgál. Részt vesznek az EU-vezetők és a jelöltországok is. Az Európai Bizottság egyidejűleg mutatja be új értékelő jelentéseit, amelyek Brüsszel szerint megállapítják, hogy az országok milyen előrehaladást értek el reformjaikban és az EU-s szabályokhoz való igazodásban.
Ukrajna és Moldova tűnik a legközelebbinek a tagsághoz. Mindkét ország jelölt státusszal rendelkezik, és remélik, hogy a következő hónapokban megkezdhetik a formális tárgyalásokat. Ennek ellenére bizonytalan, mikor tudnak ténylegesen csatlakozni, részben az Unión belüli politikai akadályok miatt.
Új országok felvétele esetén minden jelenlegi tagállam egyetértése szükséges. Annak érdekében, hogy megkerüljék a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor politikai ellenállását, Brüsszelben eljárási kerülőutakon dolgoznak. Ebben a 26 többi EU-ország egyetértésével meg lehet hozni a döntést, és a végső (magyar) szavazatot egy későbbi döntésre tolják át.
Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke szerint a bővítés nemcsak a növekedésről szól, hanem a biztonságról is. Az ukrajnai háború közelebb hozta az EU-t a szomszédos országaihoz. „Egy nagyobb Unió egy biztonságosabb Unió” – mondta korábban, ezzel támogatva a keleti jelölteket.
Szerbia kemény kritikát kap Brüsszeltől. A hamarosan megjelenő jelentés szerint ott a reformok stagnálnak, és az ország nem távolodik el eléggé Oroszországtól. Ennek ellenére a szerb kormány kitart az EU-tagság célja mellett, a lakossági támogatás csökkenése ellenére is.
Grúzia jövőjét is aggódva figyelik. Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki az egyre növekvő orosz befolyás és az demokratikus intézmények hanyatlása miatt. Marta Kos biztossal elismerte, hogy Brüsszel a múltban túl keveset tett az (orosz) külső beavatkozás elleni küzdelem érdekében Grúziában.
A csúcson egy új csatlakozási modell is napirendre kerül. Ennek keretében kísérleti időszak léphet életbe, amely alatt az új tagoknak még nincs teljes vétójoguk. Egy ilyen „kétsebességű Európa” megakadályozná az EU döntéshozatalának elhúzódását, de az ötlet ellenállást is kivált.
Kos biztos hangsúlyozta korábban, hogy az EU „tanult a korábbi hibákból”, és a reformoknak kéz a kézben kell haladniuk a bővítéssel. A Bizottság világosabbá kívánja tenni, mit várnak el a jelölt országoktól, mielőtt teljes jogú részvételük lehet az Unióban.
Sok európai vezető a bővítést lehetőségként, de kockázatként is látja. Egy nagyobb Európa gyorsabb döntéshozatalt és kevesebb akadályt igényel. Ezért az EU fontolgatja az egyhangúsági szabály módosítását, hogy egy ország ne tudja tovább hátráltatni az egész folyamatot.
A kritikusok azt is mondják, hogy a jelenlegi 27 EU-tagország még mindig nem tanult a Brexitről, az Egyesült Királyság EU-ból való kilépéséről. Számukra az uniót először saját irányítási modelljének átfogó modernizálására kellene összpontosítania, mielőtt új országokat fogadna be.