Az európai határőrizeti ügynökség, a Frontex szerint a folyamatos csökkenés oka a partnerországokkal való fokozott együttműködés és a kiindulási országokban tett megelőző intézkedések. Ennek köszönhetően csökken az Európába érkező menedékkérőket szállító hajók száma — állítja a Frontex.
A Frontex legfrissebb adatai azon a napon érkeznek, amikor az Európai Unió egy új lépést tett migrációs politikájában. Az újonnan hatályba lépett menekültügyi és migrációs paktum révén a hangsúly az "újonnan érkezők fogadásáról" az "elutasított menedékkérők visszatérésére" helyeződik át.
Újraelosztás
Az EU-megállapodás egyik fontos eleme, hogy minden uniós országnak részt kell vennie az újonnan érkezők befogadásában és elhelyezésében. Ha valamely ország nem akarja vagy nem képes ezt megtenni, akkor hozzá kell járulnia más uniós országokban a menedékkérők ellátásának költségeihez. Egy egységes európai regisztrációs rendszer is létrejön az újonnan érkezők számára.
Promotion
Az egyik legjelentősebb változás a visszatérés hangsúlyának növekedése. Az európai országok szeretnék, ha az elutasított menedékkérők ténylegesen elhagynák az országot, ha nem kapnak tartózkodási engedélyt. A támogatók szerint erre azért van szükség, mert sok visszatérési döntést eddig nem hajtottak végre.
Az EU-n kívül
Egyre gyakrabban vizsgálják az együttműködést az Európai Unión kívüli országokkal. Számos uniós ország megvizsgálja a lehetőséget, hogy a távozásra kötelezettek számára ideiglenesen speciális visszatérési központokat alakítsanak ki az EU területén kívül. Az ilyen tervek még kidolgozásra várnak, és az érintett országokkal kötött megállapodásoktól függenek.
Görögország már elfogadott egy olyan törvényt, amely lehetővé teszi az elutasított menedékkérők gyorsabb kitoloncolását és a jövőben az ilyen központok igénybevételét. Az ország más uniós tagállamokkal is együttműködik, amelyek érdeklődnek az ilyen modell iránt. Hollandia hasonló megállapodást kötött Olaszországgal.
Visszaküldés
Az úgynevezett visszatérési központokról szóló viták megosztottságot okoznak. A támogatók szerint az új rendszer hozzájárulhat a hatékonyabb visszatérési politikához és csökkentheti az EU külső határainál lévő országokra nehezedő nyomást. A kritikusok deportációs központokról beszélnek, és attól tartanak, hogy a visszatoloncoltak felügyelete és jogvédelme nehezebbé válik, ha azokat az EU-n kívüli táborokban helyezik el.
Albánia
Az olasz kezdeményezés Albániában szintén fontos szerepet játszik a vitában. Ez a terv sok uniós ország számára jelentős próbája az EU-n kívüli együttműködésnek. Bár a projekt jogi és gyakorlati akadályokkal szembesült, úgy tűnik, hogy egyre nagyobb lehetőségek nyílnak az ilyen központok számára. Ennek köszönhetően az albán modell fontos referencia pont marad más európai országok számára.
Regisztráció?
A visszatérési központok mellett az európai országok a harmadik országokkal való együttműködés további bővítését is tervezik. Fontolóra vették az úgynevezett regisztrációs központokat is, ahol az uniós országok saját irodáikat helyeznék el egy EU-n kívüli perifériás országban, például a Balkánon vagy Észak-Afrikában.
A migrációs paktum bevezetésével az európai politika egy új szakaszba lép. Míg évekig a regisztrációra, a befogadásra és a határőrizetre helyezték a hangsúlyt, most egyre inkább a visszatérési döntések végrehajtására és az EU-n kívüli országokkal való együttműködésre fókuszálnak.