Az Európai Unió eddig évente 58 milliárd eurót fordít a mezőgazdaság támogatására. Ezek a kiadások az EU összkiadásainak mintegy harmadát teszik ki. Évek óta irigykedve tekintenek az uniós döntéshozók arra, milyen könnyedén költenek el évente milliárdokat a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében. A csalásokról és visszaélésekről szóló jelentések most jelentős szerepet kapnak a mezőgazdasági alapok átfogó felülvizsgálatáról szóló közelgő vitákban.
A mezőgazdasági támogatások a legtöbb közép- és kelet-európai országban önérdekű politikusok kezébe kerülnek a gazdák rovására, akik földjeik eltűnését látják. A The New York Times nemrégiben megvizsgálta, hogyan működik az EU támogatási rendszere, a flamand De Morgen újság pedig az alábbi részletezést készítette arról, miként szerezte meg a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor baráti köre az uniós milliókat.
Hogyan dolgozik Orbán Viktor magyar miniszterelnök? Az uniós támogatások igénybevételéhez földre van szükség. Így Orbán több ezer hektár állami földet adott el közeli munkatársainak, családtagjainak és barátainak. Egyik gyermekkorból származó barátja így Magyarország egyik leggazdagabb embere lett. Míg a mezőgazdasági támogatások kisgazdák számára vannak fenntartva, a vizsgálatok kimutatták, hogy a pénz 80 százaléka a földtulajdonosok 20 százalékához kerül. Azok a gazdák, akik kritikát fogalmaznak meg a rendszerrel szemben, rendszeresen elesnek a támogatásoktól és auditok, valamint furcsa környezetvédelmi ellenőrzések célpontjaivá válnak. Ilyen megfélemlítések miatt a kommunista korszak nem tűnik távolinak.
2010-ben Orbán ismét megpályázta a miniszterelnökséget, és a gazdák szavazatai reményében koalícióra lépett a gazdálkodó vezetővel, Angyannal. Célját jelentősen túlteljesítette, és Angyant az agrárfejlesztés államtitkárává nevezte ki.
Orbán nagy területeket adott földbérletbe politikai szövetségeseinek, mivel az európai támogatásokat a terület nagysága alapján osztják el. Orbán kormánya 2011-ben kezdte meg az állami földek bérbeadását. Bár azt hangoztatták, hogy csak helyi gazdák vehetnek részt, a földek mégis Orbán szövetségeseihez kerültek, akik nagyon alacsony bérleti díjat fizettek.
2015-ben Orbán még tovább ment, és több százezer hektár állami földet adott el politikai szövetségeseknek és családtagoknak. Ezzel Orbán megerősítette hatalmát a vidéki területeken. A vevők cserébe milliókat kapnak mezőgazdasági támogatások formájában. Az ezzel kapcsolatos elégedetlenség miatt az államtitkár lemondott, és mára Orbánnal szemben fordult.
Az Európai Unió a belpolitikai érzékenységű ügyekbe a lehető legkevésbé avatkozik bele, általában a választott nemzeti politikusokban bízik. A valóságban azonban Európának egyszerűen nincsenek eszközei az ilyen helyzetek kezelésére. 2015-ben az Európai Parlament, figyelmeztetés után a kelet-európai gyakorlatokra, megbízott egy jelentést az amszterdami Transnational Institute-nál, amely a földfoglalásokra és a gyanús ügyletekre fókuszál. Ez a jelentés részben ugyanazokat a problémákat tárta fel, mint a The New York Times mostani vizsgálata.
Az Európai Bizottság a vizsgálat után közölte, hogy nem tűri a mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatos csalásokat, és auditokat végez. Az Európai Számvevőszék 2018-as jelentésében a mezőgazdasági és vidéki támogatásokra 2,4 százalékos hibaarány szerepel. A gazdáknak közvetlenül nyújtott kifizetések esetében hibaarányt nem állapítottak meg.
A tagállamok és az Európai Parlament jelenleg a 2027-ig terjedő kiadásokról tárgyal. Ebben az összefüggésben az Európai Bizottság javasolta, hogy a támogatások kifizetését szorosabban kössék a jó gazdálkodáshoz és az jogállamiság tiszteletben tartásához. Az Európai Bizottság sokat vár az újonnan kinevezett európai főügyésztől is, aki jövő év végétől saját jogkörben tudja üldözni az uniós pénzekkel való visszaéléseket.
Mivel az elkövetkezendő években jelentős megszorítások várhatók (a britek kilépése miatt vagy az új politikák miatt), és az államfők és miniszterek legfeljebb a jelenlegi szinten szeretnék fenntartani éves hozzájárulásukat, már nem az a kérdés, hogy megtakarításokat vezetnek-e be a mezőgazdasági támogatások terén, hanem az, hogy mekkora lesz a megtakarítás mértéke.