A svájci Graubünden kanton tartományi hatóságai engedélyezték egy farkas kilövését. A farkasok kilövése azért lehetséges, mert Svájc, amely nem tagja az EU-nak, tavaly enyhítette a vadászati törvényét.
Egy osztrák farkas- és tájkutató szakértő a svájci törvény enyhítését az új EU-s farkaspolitika példájának tartja.
Az elmúlt nyári hónapokban Graubündenben mintegy 60 juh esett farkastámadás áldozatául, közülük tíz egy Klosters falu melletti magaslati legelőn. Ott 15 támadás történt, és a farkasok több mint 10 juhot öltek meg védett legelőkön, így teljesítve a vadászati engedély jogi feltételeit.
A múltban Svájcban sokkal szigorúbb kritériumok érvényesültek, ezért soha nem adtak ki kilövési engedélyt. 2020-ban népszavazást tartottak a farkasvadászat esetleges újranyitásáról, de azt nagyon kis többséggel elutasították. Ennek ellenére a svájci kormány úgy döntött, hogy hallgat a jelentős kisebbség véleményére. Noha a vadászatot nem engedélyezték „korlátlanul”, a kivételeket enyhítették.
A svájci vadászati törvény most azt írja elő, hogy DNS-vizsgálattal igazolni kell, hogy ugyanaz a farkas négy hónapon belül legalább tizenötször támadott meg egy juhnyájat, és közben legalább tíz állat megsérült vagy elpusztult. Ezen felül az adott nyájnak ebben az időszakban védettnek vagy őrzöttnek kellett lennie kerítések, kerítések vagy őrkutyák által.
Az engedély csak az adott egyetlen farkasra érvényes. Idén korábban Svájc más részén egy kiadott engedély után véletlenül egy „rossz” farkast lőttek ki. Svájc nem a csapatok számának csökkentése érdekében öl farkasokat, hanem csak a hírhedt juhölőket engedi kilőni.
Emellett rövid idő alatt nem szabad túl sok engedélyt kiadni. Egy kantonban kilőhető farkasok száma nem haladhatja meg a csapatban lévő fiatal farkasok számának felét.
Gregor Grill osztrák farkasszakértő a salzburgi Mezőgazdasági Kamarából véleménye szerint az EU-országokban is a polgároknak kell szavazati jogot kapniuk a farkasszám kezelése ügyében. Egyre több EU-országban alakultak ki viták az „ártalmakról”, mivel a farkas kelet és dél felől egyre inkább észak és nyugat felé terjed Európában.
Grill ostobaságnak tartja azt állítani, hogy az embernek és a farkasnak békésen kellene egymás mellett élniük. Rámutat, hogy bár minden fajnak saját élőhelyre és életterületre van szüksége, a FHH élőhelyvédelmi irányelv idejétmúlt, mert a farkas már nem szerepel a veszélyeztetett fajok vörös listáján. „Teljesen abszurd emberek és ragadozók együttélése mellett érvelni, mert ilyen soha nem is volt.”