Az EU állam- és kormányfői alig két héten belül harmadszor ülnek össze, ezúttal ismét videókonferencián, hogy megvitassák a koronavírus-válságot. A vezetők azt tárgyalják, hogyan kezeljék a járvány gazdasági következményeit, hogy pénzügyileg ne süllyedjenek el.
Az extra európai támogatások ügyében továbbra is megosztottság uralkodik, derült ki szerdán a pénzügyminiszterek tanácskozásán. Kilenc ország szerdán felszólított egy európai „adósságeszköz” létrehozására, más EU-tagállamok azonban tartózkodóbbak. Hollandia kifejezetten ellenezné az EU-s államadósságok összekapcsolását, amely eurókötvényeket, vagy ebben az esetben „koronakötvényeket” jelentene.
Lehetséges, hogy az államfők megbízzák az eurózóna pénzügyminisztereit, hogy az ESM válságalapot nyissák meg koronavírushoz kapcsolódó beruházások finanszírozására. Az eurózóna országai a tulajdonosai az ESM-nek. Az olasz kormány szeretné, ha az ESM-alapot a koronavírus elleni védekezésre használnák, de a megszokott feltételek nélkül. Jelenleg ugyanis, ha egy ország az ESM-alapból kap segítséget, akkor azzal a feltétellel jár, hogy reformokat hajtson végre. Olaszország a világ egyik legsúlyosabban érintett országa a koronavírus-járványban.
Giuseppe Conte olasz miniszterelnök már korábban is felszólította az ESM bevonását. Az alap jelenleg 410 milliárd euró kölcsönadására képes. Az ESM akár egy olyan programot is indíthat, amely lehetőséget ad az Európai Központi Banknak, hogy korlátlan mennyiségben vásároljon államkötvényeket az eurózóna országaiból. Ilyen még soha nem történt. A tagállamok megosztottak az ESM alkalmazásában. Wopke Hoekstra holland pénzügyminiszter korábban kijelentette, hogy a válságkezelő alapot csak akkor szabad bevonni, ha minden egyéb gazdasági támogatási intézkedés kudarcot vallott a koronavírus elleni küzdelemben.
Ugyanakkor Hollandiával szemben nő a nyomás, miután kilenc ország, élükön Emmanuel Macron francia elnökkel és Giuseppe Contevvel, az új „adósságpapír” bevezetését szorgalmazza, amellyel a 27 tagország közösen gyűjthet pénzt. Ebben az esetben a pénz nem az eurózóna ESM-alapjából származna, hanem az összes 27 EU-tagország államkötvényeiből. Macron szerint ez megfelelő forrás lenne a vírus által okozott gazdasági károk elleni politikai intézkedések finanszírozására.
Macron nyílt levélben fordult az EU elnökéhez, Charles Michelhez. A levelet Olaszország, Belgium, Görögország, Írország, Luxemburg, Szlovénia, Spanyolország és Portugália vezetői is aláírták. Ez nem újdonság, hiszen a korábbi válság idején Franciaország már nagy támogatója volt az európai kötvényeknek, mivel így a kölcsönök kockázata kisebb: a tehetősebb országok, mint Németország és Hollandia, kezességet vállalnak.
Mint korábban, most sem lelkesek Hollandia és Németország. Várhatóan az eurócsoport nem tud megegyezni, és a vitát a csütörtök esti videókonferencián az állam- és kormányfőkre hárítják. Akkor sem lesz lelkes az egyik résztvevő, Mark Rutte holland miniszterelnök. „Azok az országok, amelyek elmulasztották a reformokat, most hangosan követelik az egzotikus reformformákat, és ezt mi nem fogjuk megtenni” – hangzik a holland kabinet körében.
Így Mark Rutte csütörtök este ismét a „ragaszkodó és fukar” jelzőt kaphatja az EU-n belül, miután korábban ellenezte az EU többéves költségvetésének kisebb emelését Brüsszelben. Emellett bizonytalan, hogy más EU-tagok hajlandóak lennének-e támogatni a holland kérést, amely szerint több pénzügyi segítségre lenne szükség a holland mezőgazdaság és kertészet nagyobb része számára.