Az első lépés lehet, hogy a csatlakozó országok ideiglenesen korlátozott vétójogot kapnak. Hollandia nemrégiben együtt Franciaországgal, Németországgal, Belgiumgal és Luxemburggal azt javasolta, hogy az újonnan csatlakozók egyelőre ne szavazhassanak vagy gyakorolhassanak vétójogot a kül- és biztonságpolitika, az uniós költségvetés illetve a további bővítés tekintetében.
Zsarolási eszköz elleni védelem
Ez megakadályozná, hogy a vétókat belpolitikai nyomásgyakorlási eszközként használják, amint azt korábban Lengyelország és Magyarország tette.
Marta Kos uniós bővítési biztost szeptemberben tervezetek bemutatására készül, hogy az Unió irányítható maradjon, amikor új országok csatlakoznak. Az uniós külügyminiszterek október 15-én megvitatják a bővítést és az új belépési szabályokat, majd a tagállam- és kormányfők egy különleges őszi csúcson decemberben hoznak majd döntést.
Promotion
Hollandia egyúttal szeretné megakadályozni, hogy a bővítés nehezítse a döntéshozatalt. Tom Berendsen külügyminiszter (CDA) ezért a vétórendszer módosítását vagy eltörlését és a minősített többségen alapuló döntéshozást szorgalmazza. Szerinte az orosz agresszió nyugati irányú háborúja világossá teszi, hogy Ukrajna és Moldova az EU részévé kell váljon, és hogy más jelölt országok (például Montenegró) éveken át tartó felkészülés után gyakorlatilag teljesítik a csatlakozási kritériumokat.
Kétsebességes modell
Mind Kos, mind Berendsen egyetért abban, hogy az EU-nak lehetőséget kell adnia az ún. „részcsomagokkal” való munkára, ahol nem minden ország vesz részt minden feladatban. A kritikusok attól tartanak, hogy emiatt „kétsebességes uniós döntéshozatal” alakulhat ki. Berendsen azonban világossá tette, hogy Hollandia szerint ennek következményei kell legyenek az európai többéves pénzügyi keretre (MFK) is.
Eközben egyfajta fokozatos csatlakozási megközelítés is szóba került. A jelölt országok lépésről lépésre kerülhetnének közelebb az EU-hoz, nem egyszerre válnának teljes jogú tagokká minden joggal. Ez például azt jelentheti, hogy az ukrán mezőgazdaságot egyelőre nem veszik fel az európai közös agrárpolitikába.
Szigorúbb uniós szabályok akadályozzák meg, hogy az új tagállamok belépés után elengessék az európai demokratikus és jogállami normákat. Hollandia úgy véli, hogy az uniós támogatás akár felfüggeszthető is, ha az újonnan csatlakozók nem tartják be a megállapodásokat.
Biztonsági kérdés
Az orosz háború Ukrajna ellen egyúttal hangsúlyossá tette a bővítést mint biztonsági kérdést. Berendsen úgy fogalmazott, hogy Ukrajna jövőbeni uniós tagsága kiemelt jelentőséggel bír az európai biztonság szempontjából. A holland kormány az EU-ban látja Ukrajna jövőjét, de Kijevnek még átfogó reformprogramot kell végrehajtania, főként a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem terén.
Ennek következtében az EU bővítése és reformja egyre inkább egységes folyamatként kezelendő. Berendsen egy holland újságíróknak adott beszélgetés után úgy nyilatkozott, hogy már nem az a kérdés, hogy egyes országok készen állnak-e az EU-ra, hanem hogy az EU kész-e rájuk. Hozzátette, hogy bizonyos reformokat és új munkamódszereket „valójában már a Brexit előtt be kellett volna vezetni”.