A gazdák szerint a kormány túl keveset tesz azért, hogy támogassa őket ezekben a nehéz időkben. A demonstrációk elsősorban Đurđevac, Koprivnica városaiban és néhány környező faluban zajlottak, Horvátország északkeleti részén, amely Magyarországgal határos.
A Stari Gradac-i, Pitomacha közeli Vedrish család tíz tonnánál is több paprikát és uborkát dobott ki az utcára, jelentette a helyi HTV tévé. „Az ár túl alacsony volt, a leárazási időszakban kilogrammonként 20 centet kaptunk, miközben a napi kiadásaink magasabbak. Emellett rengeteg importált termék érkezik Szerbiából és Albániából” – mondta Marin Vedrish.
Horvátországban az alacsony mezőgazdasági árakat számos tényező összetett hatása okozza. Egyik fő ok a más EU-országokból érkező olcsó zöldségek és gyümölcsök, például a szomszédos Szlovániából, Magyarországról és Szerbiából való megnövekedett behozatala.
A horvát szupermarketek beszerzési politikájukban a kedvezőbb árú importtermékeket részesítik előnyben, ami a helyben termesztett növények iránti kereslet csökkenéséhez és így a horvát gazdák árainak visszaeséséhez vezet. Emellett a termelési költségek emelkednek, ideértve az üzemanyagot, műtrágyát és a munkabért is.
Ez nemcsak a gazdák gazdasági helyzetére van negatív hatással, hanem a szélesebb vidéki közösségekre is, amelyek nagyrészt a mezőgazdaságból élnek. A helyi termelés csökkenése a generációkon át öröklött mezőgazdasági tudás és hagyományok elvesztését is eredményezheti.
Egy másik probléma Horvátország többnyire kis méretű mezőgazdasági szektorának hatékony szervezésének hiánya. Az ország 2013 óta tagja az EU-nak, tavaly pedig bevezették az eurót fizetőeszközként. Sok családi mezőgazdasági vállalkozásnak gondjai vannak a földhasználati jog megszerzésével és megtartásával, amelyet bürokratikus akadályok és az egyértelmű bérleti szabályozás hiánya nehezít.
A gazdák arra szólítják fel a horvát kormányt, hogy tegyen lépéseket a külföldi termékek tisztességtelen versenyével szembeni védelem érdekében. Eddig azonban a kormány nem tett konkrét intézkedéseket a probléma megoldására.
A gazdaszervezetek sürgetik a közvetlen beavatkozást, például helyi termékekre vonatkozó minimumárak bevezetését és a jogszabályok javítását. Emellett nagyobb beruházásokat kérnek a technológia és az innováció területén a mezőgazdaságban.