A szavazás nem az EU-hoz való azonnali csatlakozásról szólt, hanem arról, hogy Izlandnak újra kell-e indítania a korábban felfüggesztett tárgyalásokat. A szavazatszámlálás során mindkét oldal sokáig szorosan egymás mellett állt. Reykjavík volt az egyetlen régió, ahol a többség a tárgyalások folytatása mellett szavazott.
Kristrún Frostadóttir miniszterelnök a tárgyalások újrakezdése mellett foglalt állást. Szerette volna, ha Izland ismét tárgyal Brüsszellel arról, milyen feltételek mellett csatlakozhat az ország. Az eredmény kihirdetése után azonban megerősítette, hogy kormánya ezen a cikluson belül nem folytatja a tárgyalásokat.
Demokratikus döntés
Frostadóttir nem vereségként mutatta be az eredményt, hanem demokratikus döntésként. A jogosult választók több mint 80 százaléka vett részt a népszavazáson. Kiemelte azt is, hogy a szavazók 47 százaléka a tárgyalások újrakezdése mellett voksolt, és ezt az álláspontot is figyelembe kell venni.
Promotion
Az Európai Unió is visszafogottan reagált. Az Európai Bizottság tiszteletben tartja az izlandi nép döntését. António Costa, az Európai Tanács elnöke is hangsúlyozta a demokratikus eredmény tiszteletben tartását, miközben Costa és Frostadóttir is kifejezte kívánságukat a kétoldalú kapcsolatok további elmélyítésére.
Halászati területek
A halászati szektor továbbra is fontos vitatéma marad. Ez az ágazat kiemelt szerepet játszik Izland gazdaságában és identitásában. Az új tárgyalások ellenzői attól tartanak, hogy az európai közös halászati politika csatlakozás esetén a más EU-országok halászhajói is hozzáférnének az izlandi gazdag halászati vizekhez. A korábbi csatlakozási tárgyalások egyik legnehezebb pontja is a halászat volt.
Ennek ellenére Izland továbbra is szoros kapcsolatban áll az EU-val. Az Európai Bizottság az országot közeli partnernek nevezi, Costa pedig az Unió egyik legszorosabb és legmegbízhatóbb partnerének jellemzi. Izland emellett széles hozzáféréssel rendelkezik az európai belső piachoz.
Geopolitika
A korábbi tárgyalások 2010-ben kezdődtek, miután Izland benyújtotta csatlakozási kérelmét. Kezdetben előrelépések történtek, de 2013-ban felfüggesztették őket.
Az új népszavazást a jelenlegi kormány már előre beígérte. A szavazás időpontját előrébb hozták a megváltozott geopolitikai körülmények miatt. (Az Egyesült Államok Grönlandra vonatkozó igényei és az orosz-ukrán háború) Ezek a feszültségek részt vettek a vitában, de a belpolitikai érvek továbbra is meghatározóak maradtak.