Az elmúlt időszakban mind Izlandon, mind Brüsszelben nyitottabbá vált a politikai légkör erre.
Az újrainduló tárgyalások a biztonság, védelem és óceánkezelés témájában kezdődnek. Így új memorandumot írtak alá a halászatról és tengeri együttműködésről. Mindkét fél arra törekszik, hogy jobban védjék kritikus infrastruktúrájukat, és fellépjenek a tengeri illegális tevékenységek ellen. Izland továbbra is fontos NATO-partner marad, és az EU-val való együttműködésnek erre kell épülnie, hangzott el.
Az Izland és az EU közti korábbi csatlakozási tárgyalásokat 2015-ben felfüggesztették. Izland fő aggálya a nemzeti halászati ágazat védelme volt. Sok izlandi félt attól, hogy az EU-tagság elveszti befolyását a halászati területei felett, amelyek gazdasági és szimbolikus szempontból egyaránt kiemelt fontosságúak az országnak.
Az izlandi kormány szerint azóta megváltozott a helyzet. Az európai energiaválság és az oroszországi biztonsági fenyegetések romlása befolyásolta a reykjavíki gondolkodást. Emellett a lakosság körében is nőtt a támogatottság az EU-val való szorosabb együttműködés iránt, ami teret ad a kormánynak arra, hogy újra megvizsgálja az uniós csatlakozás lehetőségét.
Hanna Katrín Friðriksson izlandi ipari miniszter „első lépésnek” nevezte az újratárgyalásokat, és hangsúlyozta, hogy nő az együttműködési szándék Európával. Ursula von der Leyen bizottsági elnök elmondta, hogy Izland eredeti EU-csatlakozási kérelme még érvényben van. Izlandet „lényeges partnernek” nevezte, és támogatását fejezte ki a további együttműködéshez.
Bár még nem jelentettek be hivatalos csatlakozási tárgyalásokat, az újranyitás lehetősége újra napirenden van. Ugyanakkor a halászati ágazat körüli érzékenységek továbbra is fennállnak. Ezek a tárgyalások meghatározóak lesznek a további folyamat szempontjából.