A többségi támogatás nem jelenti automatikusan, hogy Izland EU-tag lesz. A kormány kétlépéses folyamatot választ. Először a lakosság dönt arról, hogy Reykjavík újra tárgyaljon-e Brüsszellel. Ha végül csatlakozási feltételek születnek, azokat egy második országos népszavazáson terjesztik a lakosság elé.
Izland 2009-ben kérte felvételét az EU-ba, majd egy évvel később megkezdte a tárgyalásokat. Ezeket 2013-ban függesztették fel, miután egy új, euroszkeptikus kormány került hatalomra. Ez mintegy négy évnyi tárgyalást szakított meg az Unióhoz való csatlakozásról.
Háborús fenyegetés
Az ukrajnai háború újból fellobbantotta a vitát Izland európai helyzetéről. A megromlott nemzetközi biztonsági helyzetet az egyik oka annak, hogy a szorosabb európai együttműködés ismét hangsúlyosan megjelent a politikai napirenden.
Promotion
Fontos szerepet játszanak Grönland körüli fejlemények is. Az Észak-Atlanti és az Északi-sarki térség stratégiai jövője élesítette a vitát Izland helyzetéről és Európához fűződő viszonyáról. Ezért a népszavazást nemcsak gazdasági, hanem biztonsági szempontból is vizsgálják.
Gazdasági szempontok
E mellett a növekvő megélhetési költségek is szerepet játszanak. A gazdasági bizonytalanság megnövelte az EU-csatlakozás iránti érdeklődést. A közvélemény-kutatások növekvő támogatást mutatnak a közeledés felé, miközben a lakosság továbbra is megosztott, és a népszavazás eredménye szoros lehet.
Az egyik legnagyobb akadály továbbra is a halászat. Izland számára ez fontos ágazat, miközben az EU-tagság megkövetelné az olyan megállapodásokat, mint a kifogásra szánt kvóták, halászati területek és a közös európai halászati politika. A mezőgazdaság is érzékeny területnek számít az esetleges új tárgyalásokon.
EER és Schengen
Izland már most is szorosan kapcsolódik az Európai Unióhoz. Az Európai Gazdasági Térségen keresztül részt vesz a belső piacon és már most alkalmazza az európai szabályok nagy részét. Az ország ráadásul a schengeni övezet tagja anélkül, hogy EU-tag lenne.
A szavazás ezért az önrendelkezésről is szól. Az ország természeti erőforrásainak nemzeti ellenőrzése és döntéshozatala kapcsán felmerülő aggályok mellett érvek állnak a szorosabb európai gazdasági és stratégiai együttműködés mellett. Támogatói többség esetén kezdődik el az igazi tárgyalási folyamat. Ezt követően az izlandiak külön dönthetnek arról, hogy a kialakult feltételek elegendőek-e a tényleges EU-csatlakozáshoz.