Carney üdvözölte azt a javaslatot, hogy Kanada legyen az első ‘asszisztált tagja’ az Európai Uniónak. Kanada nem akar teljes jogú EU-tagállam lenni. Azt, hogy az új kapcsolat végül milyen nevet kap, Carney kevésbé tartja fontosnak, mint annak tartalmát. Az egyelőre nem létező „asszisztált tagságot” ezért először tovább kell kidolgozni.
Kereskedelmi konfliktusok
A közeledésre a Kanada és az USA közti kereskedelmi konfliktus közepette kerül sor. Trump magasabb behozatali vámokat vetett ki Kanadára, és szerdán Európával szemben is súlyos kereskedelmi intézkedésekkel fenyegetőzött. Ha az asszisztált tagság „ellenséges cselekménnyé” válna, Trump magas importvámokat vethet ki vagy több területen beszüntetheti az EU-val folytatott kereskedelmet.
Carney ennek ellenére nem hagyta, hogy az üzenetét eltereljék. Beszédében ugyan nem nevezte Trumpt néven, de egyértelművé tette, hogy Kanada kevésbé akar sebezhető lenni más országok gazdasági nyomásával szemben. Véleménye szerint Kanada és Európa nem akar új hatalmi tömböt létrehozni, és nem törekszik más országok uralom alá hajtására sem.
Promotion
Nem az USA ellen
A kanadai miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az európai szorosabb együttműködés nem irányul az USA vagy más országok ellen. Szerinte egy erősebb szövetség Európával éppen jobb partnerré tenné Kanadát az USA számára. Az Európai Bizottság is kijelentette, hogy a Kanada irányába tett közeledés nem senki más ellen irányul, hanem mindkét felet erősíteni hivatott.
Világossá tette, hogy Kanada nem csak nem akar az Egyesült Államok 51. állama lenni, hanem nem kíván az EU 28. tagállama sem lenni.
Az Európai Parlamentben való megérkezésekor Carney lelkes fogadtatásban részesült. Az EP-képviselők odamentek hozzá, hogy kezet fogjanak és szelfit készítsenek vele. Beszéde után állva tapsolták meg. Egy nappal korábban Ursula von der Leyen bizottsági elnök javaslatát is álló tapssal fogadták az új kapcsolat Kanadával kialakításáról.
Kereskedelem és védelem
Carney a gazdasági és politikai önállóság szempontjából fontos területeken kívánja bővíteni az együttműködést Kanada és Európa között. Többek között a védelem, a kritikus nyersanyagok, a mesterséges intelligencia, az energia, az űrkutatás és a pénzügyi szolgáltatások területét említette. Az EU és Kanada közötti digitális kereskedelmet is tovább szeretné egyszerűsíteni.
A védelem terén már megtettek lépéseket. Kanada nem európai országként részt vesz a SAFE programban, az európai közös katonai beszerzési programban. Ez lehetővé teszi kanadai cégek számára, hogy közös beszerzéseken vegyenek részt. Kanada és az EU erősíteni szeretné a védelmi ipar terén meglévő együttműködését.
Gazdasági szempontból is szilárd alapja van a szorosabb együttműködésnek. Kanada és az EU már rendelkezik egy átfogó szabadkereskedelmi megállapodással, bár a 27 EU-tagállamból tíz ezt még nem ratifikálta. Carney emellett a nyersanyagok, energia és technológia területén is bővíteni kívánja az együttműködést, és csökkenteni a gazdasági függőséget más országoktól.
Kidolgozás alatt
Az asszisztált tagság pontos formája még tárgyalás alatt áll. Ez az új státusz jelenleg nem létezik az európai szabályozásban, és még az EU-tagállamoknak is ki kell dolgozniuk. Ehhez az EU-tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is hozzájárulását kell adni. Carney azt is bejelentette, hogy az új együttműködésről a kanadai parlamentben is vitát tartanak, majd végül szavazás is lesz róla.