A kínai hatóságok bejelentették, hogy előzetes antidömping-vámokat vetnek ki az EU-ból származó sertéshúsra és melléktermékeire. Az európai exportőrök ezzel jelentős versenyhátrányt szenvednek el a kínai piacon. Ez a piac különösen fontos azoknak az országoknak, amelyek hagyományosan nagy mennyiségű sertéshúst szállítanak Kínába.
Pekingtől azt várják, hogy a vámok megakadályozzák az európai exportőröket abban, hogy túl alacsony árakon értékesítsék termékeiket Kínában. Ugyanakkor a pekingi kormány ösztönözni kívánja a hazai termelésű hús fogyasztását. Az európai szektor számára, amely erősen támaszkodik az ázsiai exportpiacokra, az intézkedés súlyos gazdasági következményekkel járhat.
Az időzítés figyelemre méltó. Nem sokkal korábban az EU ugyanis úgy döntött, hogy plusz behozatali vámokat vet ki a kínai elektromos autókra és alkatrészeikre. Brüsszel azzal érvel, hogy a kínai gyártók tisztességtelen versenyt folytatnak, mivel kínai állami támogatás révén járműveiket a költségár alatt kínálhatják az EU-tagországokban. Az európai autóipar védelmében erőteljes intézkedéseket vezettek be.
Az EU már hosszabb ideje panaszkodik az olcsó kínai termékek dömpingjére, amelyek gyakran mély árakon érkeznek az európai piacra, és nem mindig felelnek meg az európai környezetvédelmi előírásoknak. Ez nem csupán az ipart, hanem a politikai viszonyokat is nyomás alá helyezi. Az új sertéshús-vámok világos jelei annak, hogy Kína nem hajlandó automatikusan elfogadni az európai szankciókat.
Az európai gazdák és húsfeldolgozók számára az intézkedés keményen érintő lehet. Kína a világ legnagyobb sertéshúspiaca. A magasabb behozatali vámok miatt veszélybe kerülhet az európai termékek iránti kereslet, miközben a kínai termelők még nagyobb teret kapnak. A szektor jelentős árcsökkenést és túlkínálatotól tart az európai piacon.
Jessika van Leeuwen, a BBB európai parlamenti képviselője kezdeményezésére az Európai Parlament szerdán vitát tart a kínai szankciókról. Ezt az intézkedést, amely 2025. szeptember 10-én lép hatályba, súlyos fenyegetésnek nevezte az európai sertéstenyésztők, a feldolgozóipar és a belső piac számára.
Van Leeuwen az EP Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának tagja, amely ezzel a kérdéssel foglalkozik. Kiemelte, hogy „lényeges, hogy az Európai Bizottság gyorsan lépéseket tegyen gazdáink támogatására”. Ugyanakkor az Európai Parlamentnek valójában kevés beleszólása van az ügybe.
A pekingi lépés egybeesik azzal, hogy Európa szigorítja kereskedelmi stratégiáját. A Amerikai Egyesült Államok is nemrég magasabb behozatali vámokat vezetett be számos európai termékre. Az EU célja megakadályozni, hogy cégei a globális kereskedelmi háborúk játszóterévé váljanak, ezért aktívan keresi az új piacokat.
Nemrég Brüsszel kereskedelmi megállapodásokat kötött Ausztráliával, Új-Zélanddal és Japánnal. Ezzel a diverzifikációval az Unió exportját kevésbé teszi függővé néhány nagy partnertől. Hamarosan döntés várható egy átfogó megállapodásról négy dél-amerikai országgal is, amely további lehetőségeket nyújtana mind a mezőgazdaság, mind az ipar számára.
Hogy az eszkaláció átmeneti-e vagy hosszú távú európai-kínai kereskedelmi háborút eredményez, még nem tudni. Egyelőre úgy tűnik, hogy az európai sertéstenyésztés az első nagy vesztes a Brüsszel és Peking közötti konfliktusban.