Varsó liberális, Európa-párti polgármestere, Rafał Trzaskowski, valamint a nacionalista-konzervatív Karol Nawrocki között olyan szoros a verseny, hogy a közvélemény-kutatások nem jelölnek ki egyértelmű nyertest.
Az első fordulóban Trzaskowski 31,1%-ot szerzett, míg Nawrocki 29,5%-ot kapott. A harmadik helyen a libertárius jelölt, Sławomir Mentzen végzett, aki közel 15%-ot ért el. Támogatói döntő szerepet játszhatnak a második fordulóban.
Mentzen egy nyolcpontos tervet mutatott be, amely többek között az adóemelésekkel és Ukrajna EU-tagságával (Oekraïne) szembeni álláspontot tartalmaz. Nawrocki aláírta ezt a tervet, hogy megnyerje Mentzen támogatóinak bizalmát. Trzaskowski szelektíven nyilatkozott néhány pontjáról.
Nawrocki, akit az ellenzéki Igazság és Igazságosság Párt (PiS) támogat, a hagyományos értékek megőrzését és kritikusan viszonyul az EU-hoz. Az elnök Lengyelországban korlátozott végrehajtó hatalommal bír, de megvétózhat törvényeket és befolyásolhatja a biztonságpolitikai döntéseket.
Trzaskowski, akit Donald Tusk miniszterelnök vezette kormánykoalíció támogat, egy Európa-párti irányvonal és jogállami reformok mellett áll ki. A fiatal választók között növekszik az elégedetlenség a politikai elittel szemben. Ez a demográfiai csoport kulcsszerepet játszhat a második fordulóban, mivel szavazási magatartásuk nehezen megjósolható.
Vidéken Nawrocki jelentősen nagyobb támogatottsággal bír, különösen a gazdák és mezőgazdasági munkások körében. Az első fordulóban itt 38,1%-ot szerzett, míg Trzaskowski csak 21,7%-ot. Ez a különbség rámutat Lengyelország városi és vidéki területei közötti megosztottságra.
Nemzetközi szinten Nawrocki támogatást kapott olyan személyektől, mint a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor, és az Egyesült Államok volt elnöke, Donald Trump. Ez a támogatás kiemeli a választások geopolitikai vonatkozásait, különösen Lengyelország EU-n belüli helyzetét és szomszédos országokkal való kapcsolatait illetően.
Az elnökválasztást Lengyelország jövőjéről szóló népszavazásként értékelik: a választás a további EU-integráció és a nemzeti szuverenitás megtartása között zajlik. Az eredmény nemcsak a hazai politikumra lesz hatással, hanem Lengyelország szerepére is az európai színtéren.