De a valószínűsége, hogy az EU országai idén ősszel teljes jogú taggá fogadják Szerbiát, jelentősen kisebb, mivel a nacionalista és Oroszország-párti Aleksandar Vučić elnök az év második felében miniszterelnök lehet, így Belgrádban hatalmon maradhat.
A választásokat október 25-én tartják. Vučić nem indulhat újra az elnöki posztért, és a miniszterelnökségre kíván áttérni. Ezáltal a választások döntőek lehetnek hatalmi helyzete és Szerbia politikai iránya szempontjából.
Mladic
A háborús bűnös Ratko Mladić múlt heti félig hivatalos temetése szintén sok EU-tagországban rossz érzéseket váltott ki. A boszniai-szerb hadseregvezető több mint egy héttel ezelőtt hunyt el a hágai ENSZ-börtönben, ahol életfogytiglani börtönbüntetését töltötte több ezer bosnyák muzulmán népirtásáért.
Brüsszelt ugyanakkor az a vád éri, hogy túl sok teret adott Vučićnak éveken át. Attól tartottak, hogy nagyobb európai nyomás Szerbiát még inkább Oroszország vagy Kína felé taszítaná. A szoros gazdasági kapcsolatok ellenére Belgrád szoros együttműködést alakított ki Moszkvával is.
Felfüggesztés
Az EU tényleges reformokat kíván a demokrácia, jogállamiság és független intézmények terén. A csatlakozási folyamat régóta elakadt. Az Európai Nyugat-Balkán Fejlődési Terv további kifizetéseit már visszatartják az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggodalmak miatt.
Brüsszellel fennálló problémák túlmutatnak a temetésen. Szerbia nem csatlakozott az EU Oroszország elleni szankcióihoz. Emellett régóta hallani kritikákat a demokratikus normák, a jogállamiság és a sajtószabadság visszaszorulásáról, valamint arról, hogy Belgrád nem hajtott végre reformokat, amelyeket a csatlakozási folyamat során megígért.
Tiltakozások
Vučić továbbá belföldi nyomás alatt áll. Hosszú ideje tartó diáktiltakozások kezdődtek Novi Sadnál egy halálos állomáselhárulást követően, amelyek később szélesebb körű tiltakozássá nőtték ki magukat a korrupció és a kormányzata ellen. Az állítólagos kémszoftver használata diákok, aktivisták és ellenzéki tagok ellen az Európai Parlamentben is intézkedési felhívásokat váltott ki.
Hollandia az egyik EU-tagállam, amely már két éve elutasította a Belgráddal folytatandó csatlakozási tárgyalásokat. Az EU az év végén szeretne döntést hozni többjelöltek kérelméről. A legfrissebb állás szerint csak Montenegró kerülhet szóba, míg Ukrajna és Moldova esetében külön döntést hoznak.
