Az EU-ban megállapodás született az európai közös agrárpolitika átfogó változtatásáról. Ezentúl a mezőgazdasági termelést sokkal inkább az egyes uniós országok saját körülményeihez igazítják. Ám ehhez nagyobb mértékű környezeti és éghajlatvédelmi fejlesztéseket kell megvalósítani.
A nemzeti kormányoknak ezentúl „nemzeti stratégiai terveket” kell készíteniük, melyekhez az Európai Bizottság jóváhagyása szükséges. Ezekben minden országnak meg kell határoznia, hogyan kívánja végrehajtani a Zöld Megállapodás és az Éghajlati Egyezmény uniós célkitűzéseit. A Bizottság ellenőrzi majd teljesítményüket és az EU-s szabályok betartását.
Ennek eredményeként az Európai Bizottság országonként jobb rálátást, ellenőrzést és kézben tartást kap olyan ügyekben, mint a biodiverzitás, az élelmiszerbiztonság, az állatjólét, a légszennyezés és a talajszennyezés. A Bizottság a nemzeti stratégiai tervek értékelése során azt is megvizsgálja, hogy ezek a tervek hozzájárulnak-e a farmtól az asztalig (Farm to Fork) stratégiához.
Az évek óta létező KAP-mezőgazdasági támogatásokat 25%-ban átalakítják: a korábbi általános jövedelemtámogatásról (hektáronkénti alapú támogatásról) célzott, „zöld” támogatásokra váltanak, amelyek különféle környezetbarát mezőgazdasági gyakorlatokat ösztönöznek. A 27 mezőgazdasági miniszter nyomására kétéves „bevezetési időszak” (2023 és 2024) lesz, amely alatt a fel nem használt „környezeti prémiumok” továbbra is elérhetők maradnak a gazdák számára.
Ezenkívül a következő években a mezőgazdasági ágazat pénzügyi támogatását az intenzív nagyüzemi mezőgazdaságtól és az agroipartól a kis- és középvállalkozó gazdálkodók felé helyezik át. Ezért most az összes nemzeti mezőgazdasági támogatás 10%-át fiatal gazdák és kis családi vállalkozások számára különítik el.
Az európai egyeztető tárgyalások szervezését Brüsszelben átdolgozták a májusi sikertelen tárgyalások után. A 27 uniós agrárminiszter most először csak a következő hétfőn találkozik Luxemburgban, és ezúttal nem egyszerre zajlanak a triólogus tárgyalásokkal. Így az eredményeket csak utólag értékelhetik, és nem szólhatnak bele minden részletbe.
„Szerencsére végre megvan a KAP-megállapodás” – reagált Annie Schreijer-Pierik európai parlamenti képviselő (CDA). Szerinte komoly kötelezettség hárul a hágai agrártárcára és a tartományokra, hogy olyan könnyen hozzáférhető ökorendszereket dolgozzanak ki, amelyeket aztán a gazdák számára pénzügyileg is vonzóvá tegyenek kiegészítő (nemzeti) teljesítményalapú díjazásokkal.
A holland európai parlamenti képviselő, Jan Huitema (VVD, Renew Europe) ezt a megállapodást fontos lépésnek nevezte a modern mezőgazdaság felé. „A jelenlegi felső szabályozás, amely előírja, hogyan zöldüljenek a gazdák, nem bizonyult hatékonynak. Sokkal jobb, ha a zöldítésért járó pénzt közvetlenül a gazdálkodók és kertészek zöldítési teljesítményéhez kötik. Minél nagyobb a teljesítmény, annál magasabb az ellenszolgáltatás” – mondta Huitema.
Nemcsak olyan környezetvédelmi szervezetek, mint a Greenpeace és Greta Thunberg klímaaktivistái, hanem a Zöldek is túl szűknek és elfogadhatatlannak tartják a most bemutatott KAP-alkut. Úgy vélik, hogy a mezőgazdaságnak fel kell hagynia a vegyi gyomirtók és növekedésserkentők használatával. „Ahogy a megállapodás most kinéz, nem fogjuk azt elfogadni” – mondta Bas Eickhout alelnök, és bejelentette, hogy EU-szintű kampányt indítanak az általa „greenwashingnak” nevezett jelenség ellen.
„2019-ben az európai választók a klímabarát, zöld változást támogatták. Ursula von der Leyen és biztositói akkor nagy szavakkal beszéltek az európai Zöld Megállapodásról. Ám most csupán egy teljesen elavult európai mezőgazdasági politikát hagynak jóvá.
Az EU továbbra is támogatja az ipari méretű intenzív állattartást. Még mindig ösztönözni fogja a gazdákat a szintetikus peszticidek használatára. Továbbra is a multinacionális vállalatok és nagybirtokosok zsebeit fogja tömni, miközben a kisgazdákat és gazdálkodó családokat félreállítja” – tette hozzá a Zöld Baloldali képviselő.