Egy ausztrál közszolgálati média számára adott interjúban Rutte azt mondta, hogy egy békekeret valószínűleg azt jelenti, hogy Oroszország ellenőrzést tart fenn kelet-ukrajnai tartományok egy része és a Krím felett. Ez szerinte „befagyott tűzszünetet” jelentene, amelyben a helyzetet a földön elfogadják, de formálisan nem ismerik el.
Ezek a kijelentések Európai vezetők és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közös videokonferenciája előtt hangzottak el. Ez alkalommal többek között azt vitatják meg, hogyan foglalják majd össze álláspontjukat az Egyesült Államok és Oroszország felé.
Az amerikai elnök, Donald Trump és az orosz elnök, Vlagyimir Putyin tervezett alaszkai találkozója előtt az európai vezetők közösen elutasították, hogy bármilyen olyan megállapodás szülessen, amely Ukrajna területét Oroszországnak adná át. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a tartós béke csak Ukrajna teljes szuverenitása mellett valósítható meg.
Magyarország nem írta alá ezt a közös nyilatkozatot. Orbán Viktor miniszterelnök, aki az EU-ban és a NATO-ban oroszbarátként ismert, elhatárolódott attól. Visszautasítása megosztottságot okozott az európai oldalon az érintett döntő tárgyalások előtti pillanatokban.
Az európai felhívás Trumphoz azt is tartalmazta, hogy az Egyesült Államoknak továbbra is támogatnia kell Ukrajnát katonailag és gazdaságilag egyaránt. Figyelmeztettek arra is, hogy egy túlságosan gyors béke, amely nem garantálja Ukrajna biztonságát, csak ideiglenesen fagyasztaná be a konfliktust.
Az alaszkai találkozót fontos próbának tekintik az Egyesült Államok, Oroszország és Európa jövőbeni kapcsolatai szempontjából. Rutte kijelentéseinek időzítése azt hangsúlyozza, hogy az orosz ukrajnai háború új diplomáciai szakaszba lép. Miközben a harcok a frontvonalon folytatódnak, a nemzetközi tárgyalásokon politikai kiutat keresnek — azzal a kockázattal, hogy ez Ukrajna számára kevésbé előnyös eredménnyel zárulhat, mint amire számítottak.