Az előrehozott választások közvetlen oka Spanyolországban a múlt heti lakáspolitikáról szóló törvényjavaslat elutasítása volt, amelyet egy idős asszony kilakoltatása ellen szervezett tömeges tiltakozások követtek. Sánchez centrum-baloldali kisebbségi kormánya évek óta támadások célpontja a jobboldali, republikánus és populista frakciók részéről néhány vitatott támogatási botrány és haveri politikai ügy miatt.
Bérlakáspiac
A közvélemény-kutatásokban a kormányzó PSOE párt az utóbbi időben nem állt túl jól, azonban a hosszú ideje (és most ismét fellángoló) tiltakozások a neoliberális bérlakáspiac privatizációja ellen elterelték a figyelmet a korábbi botrányokról. Különösen a korábbi jobboldali PP Néppárt kormánya miatt Spanyolországban a legtöbb olcsó bérlakás privatizációra és kapitalizációra került.
Jobboldali többség
A parlament múlt pénteken két olyan javaslatot utasított el, amelyekkel a Sánchez-kormány a bérlők jobb védelmét kívánta elérni. Ezeket a javaslatokat magas bérleti díjak, lakáshiány és kilakoltatások elleni nagyszabású tiltakozásokat követően dolgozták ki. A javaslatok többek között intézkedéseket tartalmaztak a sérülékeny bérlők kilakoltatásának megakadályozására és a bérleti szerződések meghosszabbítására.
Promotion
A konzervatív Néppárt (PP), a szélsőjobboldali Vox és a katalán függetlenségi párt, a Junts nemmel szavaztak, ezzel érzékeny vereséget okozva a centrum-baloldali kisebbségi kormánynak. Ez a szavazás ismét világosan megmutatta, milyen nehéz helyzetben van Sánchez a parlamentben.
Nyomás alatt
Sánchez és szocialista pártja (PSOE) már korrupciós ügyek és botrányok miatt is nyomás alatt álltak. Ennek ellenére a miniszterelnök többször kijelentette, hogy teljes mandátumát ki kívánja tölteni, és csak 2027 végén tartanak választásokat. Több friss közvélemény-kutatás a Néppártot 33-34 százalék körül méri, míg a PSOE körülbelül 26 százalékon áll. A populista Vox mintegy 18 százalékon áll, ami egyértelműen magasabb érték.
Sánchez bizonytalan helyzete sok hasonlóságot mutat a francia, olasz, lengyel és német kormányfők jelenlegi helyzetével. Ezekben a négy nagy uniós országban a következő év során választásokat tartanak, ahol szintén radikális baloldali és szélsőjobboldali pártok emelkednek fel.
Halasztástól való félelem
Mivel az Európai Parlamentben az EPP kereszténydemokraták egyre gyakrabban a (szélső)jobboldali többség támogatásával gyengítik vagy erősítik a törvényjavaslatokat, jövőre az EU-kormányfők többségének „politikai színe” is megváltozhat. Ez az európai döntéshozatalban bizonytalanságot okozhat a sürgősen szükséges reformok tekintetében.
A késedelmek és hatalmi váltások miatti félelem az egyik oka annak, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök mindenképpen biztosítani szeretné, hogy a következő két-három hónapban Brüsszelben és Strasbourgban végleges döntések szülessenek számos ügyben.