A kritika középpontjában a közös agrárpolitika (KAP) új jogi és pénzügyi felépítése áll. Először 1962 óta nem lesz külön mezőgazdasági alap. Ehelyett a mezőgazdasági forrásokat egy széleskörű alapba helyezik át a 2028–2034-es többéves pénzügyi keret részeként.
Ez az alap, amely mintegy 865 milliárd eurós nagyságrendű, több EU-s politikai programot összefog egy-egy nemzeti tervbe országonként. A Számvevőszék szerint ez növeli a bizonytalanságot a mezőgazdaságban, hiszen a teljes költségvetést csak a nemzeti tervek elfogadása és brüsszeli jóváhagyása után véglegesítik.
A mezőgazdaság számára több tízmilliárd eurós megszorítást terveznek, mivel az EU a következő években sok többletforrást kíván elkülöníteni az európai gazdaság megerősítésére és a védelemre. Ezenfelül több tucat milliárdnyi agrárforrást tartanak „tartalékban”. Az uniós országokat arra kérik, hogy növeljék hozzájárulásukat a mezőgazdasághoz, de a szektor várakozhat, hogy az adott országok ezt megteszik-e.
Egy másik jelentős aggodalom a nagyobb rugalmasság az EU-tagállamok számára a nemzeti tervek kialakításában és végrehajtásában. Bár az egyedi megközelítés előnyökkel járhat, az ERK figyelmeztet, hogy ez károsíthatja a közös agrárpolitika jellegét és versenytorzulásokhoz vezethet az uniós országok között.
Az uniós országok nagyobb autonómiája az agrárpolitikában néhány éve indult el a nemzeti stratégiai tervek bevezetésével, részben a gazdák és érdekképviseleteik nyomására, akik ellenálltak Brüsszel túlságosan nagy befolyásának.
Félreértések vannak afelől is, hogy mely intézkedéseket kell tényleges termeléshez kötve elszámolni, és melyeket számítási mérföldkövekhez vagy elméleti célokhoz. Az ERK szerint minden esetben biztosítani kell az uniós támogatások elszámoltathatóságát és nyomon követhetőségét a végső kedvezményezettekig. Az elmúlt években több uniós országban is kiderült, hogy trükköztek és csalások történtek az európai agrártámogatások kapcsán.
A Bizottság megvédi javaslatait, és azt állítja, hogy az új rendszer célja az adminisztratív terhek csökkentése a gazdák számára, valamint a pénzügyi támogatások gyorsabb eljuttatása a termelőknek. A következő évben az új agrárpolitika brüsszeli tárgyalásai egy időben zajlanak majd az új többéves költségvetésről folytatott egyeztetésekkel.