Timmermans rámutatott, hogy az EU-nak először önmagától kell alapvető reformokat végrehajtania. Erről már évek óta tárgyalnak, de még mindig nem hoztak döntéseket. Például a kis országoknak nem lenne szabad vétójoggal rendelkezniük nagy nemzetközi ügyekben, védelemben vagy külpolitikában. Emellett először új megállapodásokat kell kötniük a több és jobb európai együttműködésről. Csak ezután kellene új országokat befogadni, mondják egyes uniós vezetők.
„Ukrajnának még rengeteg reformot kell végrehajtania. Ez egy olyan ország, amely harcol a rengeteg korrupció ellen. Zelenszkij elnök tényleg mindent megtesz. De nagyon sokáig tart, míg mindent átalakítanak.” Két hét múlva a 27 uniós állam- és kormányfő a csúcson dönti el, hogy megkezdődhetnek-e a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával.
Timmermans nemrég még uniós biztos volt és Ursula von der Leyen bizottsági elnök jobbkeze. Ő az elmúlt hetekben optimistábban nyilatkozott Ukrajna esetleges csatlakozásáról. „Nem értek egyet Von der Leyennel” – mondta Timmermans. Jelenleg PvdA/GroenLinks listavezetője, az új, egyesült zöld-pártok színeiben, és hamarosan miniszterelnök vagy ellenzéki vezető lehet Hollandiában.
Timmermans továbbá nem tartja bölcs döntésnek, hogy az Európai Tanács elnöke, Charles Michel 2030-at jelölte meg Ukrajna csatlakozásának célévként. „Teljesen irreális és nem fair az ukránokkal szemben. Előfogod őket etetni, de nem tudod valóra váltani” – mondta.
„Értem, hogy azt mondod egy országnak, amely súlyos háborúban áll, és küzd önállósága megőrzéséért: vállvetve állunk ebben a harcban. De a 2030-as tagság egyszerűen nem reális” – hangsúlyozta a volt uniós biztos.
Joachim Rukwied, a nagy német gazdák szövetségének (DBV) elnöke is éles szavakkal figyelmeztetett múlt héten Ukrajna EU-csatlakozásának veszélyeire. Szerinte ez a lépés az uniós családi vállalkozások „kilépését” jelentené. Rukwied az ukrán mezőgazdasági ágazat nagyságára és arra hívta fel a figyelmet, hogy az átlagos ukrán gazdaság sokkal nagyobb az uniós átlagnál.
Ezért az ukránokat is bevonó közös agrárpolitika „nem megvalósítható”, kivéve ha elfogadják, hogy az a jelenlegi uniós vállalkozások rovására történik. Rukwied azt is előre jelezte, hogy a közös agrárpolitika (KAP) jelenlegi hektáralapú támogatásait néhány éven belül teljesen megszüntetik.
A közvetlen kifizetések egyre kevésbé előnyösek a gazdák számára. Bár a gazdáknak továbbra is szükségük van átmeneti időszakra, ez legkésőbb 2035-re lejár – mondta Rukwied. A közvetlen támogatásokat az elmúlt években amúgy is megfelezték, és hamarosan 100 euró alattira csökkenhet hektáronként. A DBV éves közgyűlésén ezért az európai mezőgazdasági politika átfogó felülvizsgálatát sürgette.