Az Európai Bizottság többek között az orosz turistavízumok korlátozását fontolgatja. Ezzel Brüsszel tovább szeretné csökkenteni a látogatók beáramlását. Korábban néhány millió orosz látogatott EU-országokat. Ez tavaly már csak félmillióra csökkent, főként gazdag oroszokra. Teljes beutazási tilalomról még tárgyalások folynak, de ebben az EU tagállamai között vannak ellentétek a támogatók és ellenzők között.
Emellett fontolóra veszik az orosz diplomaták mozgásszabadságának korlátozását a schengeni térségben. Elsősorban a keleti határ menti uniós országok sürgetik a korlátozásokat, félelmük a szabotázs és kémkedés miatt nagy. A támogatók szerint ez eszköz lehet a diplomáciai kiváltságok visszaélésének megakadályozására, miközben a szkeptikus államok Figyelmeztetnek a moszkvai esetleges megtorlásokra.
A tizenkilencedik szankciócsomag az energiakereskedelemre is fókuszál. Az Európai Bizottság az orosz olajexport meglévő korlátozásait szeretné bővíteni. Ebben külső szereplők is érintettek lehetnek: független finomítók olyan országokban, mint Kína és India, felkerülhetnek a szankciós listára, ha orosz olaj továbbértékesítésében vesznek részt, ezzel aláásva a szankciókat.
Egy másik fontos elem a lefagyasztott orosz eszközökhöz kapcsolódik. Az Európai Parlament felszólította, hogy távolítsák el az orosz banki eszközök elkobzását körülvevő korlátozásokat, hogy ez a pénz felhasználható legyen Ukrajna újjáépítésére és katonai támogatására. A Bizottság jogi konstrukciókat vizsgál, amelyek lehetővé teszik ezen pénzösszegek felhasználását anélkül, hogy sértenék a fennálló nemzetközi banki szabályokat.
Moszkva ezidáig hevesen reagált. A Kreml figyelmeztetett, hogy bármilyen kísérlet az orosz állami vagy magánvagyon Ukrajnának történő átadására ellenséges aktusként lesz értékelve. Az orosz hatóságok fenyegetést intéztek az ilyen cselekményeket elkövető országokkal szembeni megtorlásokra. Moszkva hangsúlyozta, hogy az európai polgárokat és vállalatokat is érintheti későbbi megtorló lépések következményeként.
A nyomás Oroszországra nem csupán gazdasági szinten növekszik. Katonailag is fokozódik a feszültség, mivel az orosz drónok nemrég beléptek Lengyelország és Románia légtérébe. Lengyelországban néhány drónt a NATO vadászgépei lelőttek, míg Romániában a drónokat nem akadályozták meg. Ezek az incidensek fokozzák az aggodalmakat egy esetleges szélesebb körű katonai eszkaláció iránt.
Több NATO-tagország támogatja az orosz drónok elleni repülési tilalmi zóna bevezetését. Egy ilyen intézkedés nemcsak a lengyel határ térségében, hanem Ukrajna felett is érvényes lehet. Ennek elfogadásához Kijev hivatalos kérelmére van szükség. Oroszország figyelmeztetett, hogy a NATO által Ukrajna légtérében az orosz drónok ellen tett lépéseket közvetlen támadásként fogja értelmezni.
Ezzel egyidőben az uniós intézmények nagy aggodalommal kísérik annak az orosz katonai gyakorlatnak alakulását, amelyet Oroszország a lengyel határ közelében hajt végre. Ez a nagyszabású hadgyakorlat provokációnak tekinthető a NATO irányába.