Az Európai Unió és Új-Zéland szabadkereskedelmi megállapodást kötött, amelynek eredményeként a kétoldalú kereskedelem 30 százalékkal fog növekedni. Mindkét kereskedelmi partner szinte valamennyi importvámot eltörli. A szabadkereskedelmi megállapodásról több mint négy évig tárgyaltak.
Valdis Dombrovskis európai kereskedelmi biztos szerint a megállapodás egy „új generációs” kereskedelmi egyezményt jelent, amelyben először építettek be szankciókat arra az esetre, ha a másik fél megsérti az alapvető munkavállalói jogelveket vagy a párizsi klímaegyezményt.
Először szerepelnek benne továbbá fenntartható élelmiszerrendszerekkel, nemi egyenlőséggel és a fosszilis tüzelőanyagokat támogató szubvenciók reformjával kapcsolatos rendelkezések.
Az árkontingenseket (TRQ-kat) is magában foglaló megállapodás jelentősen több lehetőséget biztosít Új-Zéland tejtermékei, juhhúsa és marhahúsa számára az EU-piacon. Az európai agrárszövetség, a Copa-Cosega „fájdalmas kompromisszumokról” beszél az érzékeny szektorok számára. Ez tovább növeli az európai mezőgazdaság negatív kereskedelmi mérlegét (például mintegy 750 millió euró volt 2021-ben).
Ráadásul a jelenlegi, WTO-kritériumok szerint engedélyezett 114 184 tonnán felül még további 38 000 tonna juhhús beengedése történik meg. Ez nagy aggodalmat okoz a Copa-Cosega szerint az EU által Új-Zélandnak nyújtott engedmények kumulatív hatása miatt.
Az európai termékek, mint a bor és a sertéshús, már jelen vannak az viszonylag kis méretű új-zélandi piacon (4,8 millió lakos), ami miatt a mezőgazdasági kereskedelmi mérleg kiegyensúlyozottabbá tétele során kevés lehetőség marad, ahogy az európai agrárszövetség tart attól.