Az engedélyezés illeszkedik az EU szélesebb körű stratégiájába, amely a fenntartható élelmiszerforrások népszerűsítését célozza. A rovarokat környezetbarát alternatívaként tekintik a hagyományos fehérjeforrásokkal szemben, többek között alacsonyabb üvegházhatású gázkibocsátásuk miatt. Korábban az EU már jóváhagyott más rovaralapú termékeket, például a vándorsáska- és a házi tücsök-termékeket.
A lisztbogárpor előállítása hőkezelést foglal magában a lehetséges kórokozók elpusztítására, majd UV-sugárzás következik további biztonsági intézkedésként, ezt követően a lárvákat finom porrá őrlik. Ez a por gazdag fehérjékben, rostokban, ásványi anyagokban és vitaminokban, és akár négy százalékban adható hozzá termékekhez, például kenyérhez vagy süteményhez, valamint legfeljebb egy százalékban sajttermékekhez.
Ugyanakkor élelmiszerbiztonsági és lehetséges allergiás reakciók kapcsán is vannak aggályok. A rák- és kagylófélékre allergiás személyek esetleg reagálhatnak erre is, például kiütések formájában. Ezért Brüsszel feltételül szabta, hogy egyértelmű címkézés szükséges az ilyen összetevők fogyasztóknak történő közléséhez. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) az engedélyezés előtt értékelte a lisztbogárpor biztonságosságát.
Az állati eredetű rovaralapú élelmiszerek elfogadottsága Európában továbbra is kihívást jelent, mivel a rovarevés nem része a hagyományos étrendnek. Mindazonáltal az EU arra számít, hogy ezek az új fehérjeforrások hozzájárulnak a fenntarthatóbb élelmiszerrendszer kialakításához és az élelmiszertermelés környezeti hatásainak csökkentéséhez. Az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy a fogyasztók döntése, hogy az étrendjükbe beépítik-e ezeket a termékeket.
A rovarfehérjék mellett az EU korábban már lépéseket tett, hogy megnyissa a piacot a laboratóriumban előállított "hamis hús" és más nem állati eredetű fehérjék számára. Ezek a kezdeményezések a szélesebb „Farm to Fork” – azaz „a gazdaságtól az asztalig” – stratégián belül valósulnak meg, amely a fenntarthatóbb élelmiszertermelésre és az állattenyésztéstől való kisebb függőségre fókuszál.
A kritikusok hangsúlyozzák a rovarok és más új fehérjeforrások fogyasztásának hosszú távú hatásait vizsgáló átfogó kutatások szükségességét. Míg a Nutri'Earthhez hasonló gyártók a rovarfehérjéket a táplálkozás jövőjének tekintik, kérdéses, hogy az európai fogyasztók elfogadják-e ezeket az új élelmiszerforrásokat.
Az UV-sugárral kezelt lisztbogárpor bevezetésével az EU állítása szerint újabb lépést tesz a fehérjeforrások diverzifikálása és az élelmiszerlánc fenntarthatóságának előmozdítása felé.