Útja során Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Bulgária érintett. Ezek az országok közvetlen határral rendelkeznek Oroszországgal vagy Fehéroroszországgal, illetve a Fekete-tenger partján fekszenek, és a folyamatos ukrajnai háború miatt különösen sebezhetőnek érzik magukat.
Von der Leyen azzal, hogy ide utazik, világossá kívánja tenni, hogy ezen országok biztonsága az egész Unió biztonságát is jelenti.
A körút az éves uniós állapotértékelő beszéde előtt zajlik, melyet szeptember 10-én tart Strasbourgban. Ebben a beszédben mutatja be a Bizottság elnöke az elkövetkező évek európai politikai irányvonalait. A kelet-európai vezetőkkel folytatott megbeszélések lehetőséget adnak neki, hogy a régió aktuális aggodalmait beépítse stratégiájába.
Von der Leyen a kormányokkal egyeztetve közös lépéseket tervez az orosz fenyegetés visszaszorítására. Ez magában foglalja a védelmi együttműködés megerősítését és az Ukrajnának nyújtott támogatás összehangolását. Az EU számára fontos megmutatni, hogy a külső határon álló tagállamok nincsenek egyedül.
Korábbi nyilatkozataiban von der Leyen hangsúlyozta, hogy az orosz elnök, Putyin fel kell hagyjon a háborúval, és vissza kell térnie a tárgyalóasztalhoz. Ehhez a felhíváshoz azt az ígéretet köti, hogy Európa továbbra is támogatja Ukrajnát – katonai eszközökkel, gazdasági segítséggel és politikai háttértámogatással.
Közben az ukrajnai háború változatlanul dúl. Az ország fokozott nemzetközi támogatást követel és felgyorsított uniós csatlakozást szeretne. A brüsszeli csatlakozási tárgyalások jövő héten döntő szakaszba lépnek, ami von der Leyen látogatásának sürgősségét tovább növeli.

