Az Európai Zöld Megállapodás 2020 óta szolgál e törekvések alapjaként, és jelentős energia- és környezetvédelmi előnyöket hozott. Az utóbbi időben azonban az ellenzéki politikai erők és a klímaszkepticizmus erősödött, amely részben az Európai Parlament legutóbbi választásainak eredményében is megnyilvánult.
Bár az éghajlatváltozás továbbra is fennáll, a gazdasági aggodalmak és a biztonsági kérdések most előtérbe kerülnek. Az Európai Parlament politikai térképének alakulása hatással lehet a klímapolitikára.
A 2019-es előző választások egy erőteljes, klímabarát politika kialakulásához vezettek Ursula von der Leyen bizottsági elnök vezetésével. Az addigi zöld lendület ellenére az EU klímapolitikája jelenleg a lassú gazdasági helyreállással, tartós inflációval és az energiaköltségek emelkedésével küzd, amelyet tovább súlyosbít az orosz megszállás Ukrajna ellen.
Ez tiltakozásokhoz és ellenálláshoz vezetett, többek között Emmanuel Macron francia elnök felhívásával egy „szünetre” a környezetvédelmi szabályokban. Németországban a lassú gazdasági helyreállás fékezi a túlzott környezetvédelmi intézkedéseket.
Az Európai Parlament legutóbbi választásai jelentős mandátumvesztést hoztak a Zöld pártok számára. A legnagyobb frakció, a centrumpárti Európai Néppárt (EVP) egyre hangsúlyosabban szorgalmaz technológia-semleges megközelítést sok környezetvédelmi és klímaügyben, amely gyakran ütközik a Zöldekkel és a Szocialistákkal.
Előre tekintve a klímapolitikára, a Szocialisták és Demokraták (S&D) valamint a liberális Renew Europe csoport továbbra is támogatják a Zöld Megállapodást, bár különböző mértékben fókuszálva a társadalmi igazságosságra és a pragmatikus végrehajtásra. Ezzel szemben a konzervatív és szélsőjobboldali csoportok, mint az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) és az Identitás és Demokrácia (ID) ellenzik a Zöld Megállapodást.
Az új (inkább jobboldali) mandátumeloszlás a parlamentben több konzervatív koalícióhoz vezethet, de a Zöld és baloldali pártok még mindig szerepet játszhatnak az EU klímapolitikájának fenntartásában. Bár a zöld napirend kihívásokkal néz szembe, valószínűtlen, hogy Strasbourg lebontaná a Zöld Megállapodást, különösen akkor, ha Von der Leyen marad az Európai Bizottság elnöke.
A zöld átmenet feladása stratégiai hibát jelentene az európai döntéshozók számára. A versengő prioritások ellenére a klímaválság sürgető marad, mivel Európa felmelegedése kétszerese a globális átlagnak.