A legutóbbi eseményeket egyre kevésbé tekintik önálló eseteknek. A lengyel miniszterelnök, Donald Tusk azt figyelmezteti, hogy Oroszország az Ukrajnát támogató országok elleni támadásokat „balesetekként” próbálhatja feltüntetni. Az EU külügyi főbiztosa, Kaja Kallas a legutóbbi incidenseket tudatos kísérleteknek nevezi, melyek célja az európai eltökéltség gyengítése és megosztottság keltése.
Létesítmények
A fenyegetés nem korlátozódik hagyományos katonai támadásra. Az európai országok számolnak kibertámadásokkal, szabotázsokkal, dezinformációval, választási befolyásolással és fontos létesítmények működésének zavarásával is. Az egyes országok elleni támadások eltérőek lehetnek, például katonai infrastruktúra, tömegközlekedés vagy más létfontosságú létesítmények célpontjai.
Ez egyúttal megnehezíti annak megítélését is, hogy mikor minősül egy orosz akció tényleges támadásnak. A NATO-ban az a szabály, hogy egy szövetséges elleni támadás az összes elleni támadásnak számít. Kérdés, hogyan reagáljon a szövetség az olyan provokációkra és egyéb akciókra, amelyeket nem könnyű hagyományos katonai támadásként besorolni.
Promotion
Háborús kézikönyv
Ezért az európai országokat arra ösztönzik, hogy jobban készüljenek fel. Nagy-Britannia felülvizsgálja úgynevezett háborús kézikönyvét, amelyet évtizedek óta nem frissítettek. Kallas többek között jobb infrastruktúravédelmet, erősebb kibervédelmet és nagyobb hírszerzési együttműködést szorgalmaz az európai országok között.
A politikai és katonai vezetők egyben hangsúlyosabban próbálják tudatosítani a lakosságban a kockázatokat. Nagy-Britanniában figyelmeztetnek, hogy a társadalom pszichológiailag nem elég felkészült egy súlyos válságra. Svédország és Finnország már jóval intenzívebben vonja be lakosságát a vészhelyzeti felkészülésbe. Hollandiában nemrégiben azt ajánlották, hogy ne háromnapos, hanem nyolcnapos élelmiszerkészlet legyen otthon.
Polgárok és vállalatok
Az intézkedések ezért túlmutatnak a hadsereg megerősítésén. Polgárok, tartalékosok, kórházak, közművállalatok és más társadalmi szervezetek is szerepet kaphatnak egy súlyos válság kitörése esetén. Finnországban ráadásul a társadalmi vezetőket kiképzik, hogy tudják, miként kell a társadalomnak egy ilyen válság idején működnie.
A katonai és társadalmi készültség fokozása egyúttal a háború elkerülésének eszközeként is bemutatásra kerül. Az alapelv, hogy egy pszichológiailag és katonailag jobb felkészültséggel rendelkező társadalom kevésbé válik sebezhetővé. Kallas azt is szeretné, hogy az orosz támadásokra konkrét intézkedésekkel válaszoljanak.
Ukrajna
A létfontosságú infrastruktúra védelme is nagyobb figyelmet kap. Ez nem csak a jól látható katonai célokra vonatkozik. A tenger alatti kábelek és számítógépes rendszerek is veszélybe kerülhetnek. Az EU ezért nemzetközi együttműködésen dolgozik a tengerfenéki infrastruktúra jobb védelméért.
Ugyanakkor Európa továbbra is katonailag támogatja Ukrajnát. Az Európai Bizottság az ukrán védelmi beszerzések kifizetésein dolgozik, illetve jóváhagyta a Patriot-rakéták gyártási terveit. Kallas kijelenti, hogy Európa nem csökkenti Ukrajna támogatását, ha Oroszország tovább fokozza a nyomást.