Lecornu lemondása kevesebb, mint egy hónappal beiktatása után történt. Emmanuel Macron köztársasági elnök azonnal elfogadta a lemondást, amivel Franciaország ismét stabil kormány nélkül maradt. A miniszterelnök elmondta, hogy „nem állnak már fenn a tisztség betöltéséhez szükséges feltételek”, utalva ezzel a centrum-jobboldali koalíció növekvő megosztottságára.
A válság vasárnap este érte el csúcspontját, amikor a nemrég kinevezett Bruno Retailleau, a Les Républicains vezetője nyilvánosan bírálta az újonnan alakult kormányt. Kijelentette, hogy a kabinet összetétele „nem tükrözte az ígért szakítást a régi politikával”, és összehívta pártja vezető testületét. Ezzel Lecornu elvesztette kulcsfontosságú támogatóját a centrum-jobboldali koalícióban.
Bár Retailleau szakítása közvetlen oka volt a lemondásnak, a feszültségek mélyebben gyökereznek a francia politikai térben. A tavalyi parlamenti választások óta a centrum-jobboldali pártok többé nem rendelkeznek többséggel. François Bayrou és Michel Barnier korábbi kabinetjei is néhány hónapon belül megbuktak a költségvetés miatt.
Lecornu próbált távolságot tartani a vitatott gyakorlattól, amely során a törvényeket a parlamenti szavazás nélkül, a 49.3 cikkely alkalmazásával fogadták el. Több együttműködést ígért minden frakcióval, de ez a szándék kudarcot vallott. Beiktatása után néhány héttel ismét kiéleződtek a hangok szövetségesek és ellenzék között.
Több nyilatkozat szerint Lecornu politikai manőverekkel vádolt más pártokat a 2027-es választások előkészítése kapcsán. Felhívása, hogy „az országot helyezzék a párt érdekek elé”, kevés visszhangra talált. Macron Renaissance pártján belül is nőtt az elégedetlenség a konzultáció hiánya és az új miniszterelnök irányvonala miatt.
A bírálatok nem csak belülről érkeztek. Jordan Bardella a jobboldali Rassemblement National, valamint Jean-Luc Mélenchon a baloldali La France Insoumise részéről is új választások kiírását követelték. Marine Le Pen ennél tovább ment és azt sugallta, hogy Macron is mondjon le.
A politikai bizonytalanságnak Franciaországban gazdasági következményei is vannak. A lemondás bejelentése után röviddel jelentősen csökkent a párizsi tőzsde, és a nagy bankok részvényei akár több százalékot is veszítettek értékükből. Közben Franciaország 5 százalékot meghaladó költségvetési hiánnyal és több mint 110 százalékos államadóssággal küzd a GDP arányában.
Lecornu távozásával Macronnak 2022 óta immár a nyolcadik miniszterelnökét kell keresnie. Az ország továbbra is jóváhagyott 2026-os költségvetés nélkül marad, és továbbra sincs kilátás stabil többségre. A válság újra megmutatja, milyen mélyről kiinduló politikai bénultság jellemzi Franciaországot, és mennyire korlátozott a köztársasági elnök mozgástere.