A csökkenés valamivel kisebb volt, mint az előző években, de most történelmi mélyponton van. A Németországban elfogyasztott hús negyede szárnyashús, elsősorban csirkehús. Ezt tavaly jelentősen többet fogyasztották: 12,2-ről 13,1 kilogrammra.
Németországban évek óta társadalmi vita zajlik a mezőgazdaság és állattenyésztés korszerűsítéséről. Különös figyelem irányul a nagy mennyiségű állati trágyára, amelyet a legelőkön kell eloszlatni, valamint a német vágóhidak munkakörülményeire és minőségére. Az úgynevezett Borchert-bizottság szakértői körülbelül két évvel ezelőtt egy alapos tervet mutattak be erre vonatkozóan.
A terv fontos eleme a sertéstenyésztés és tejtermelő ágazat állatjólétének javítása. Ehhez a istállókat bővíteni kell, részben (valamilyen módon) az állam finanszírozásával. Ebben a német politikában még nincs megállapodás.
A Mezőgazdaság Jövőbizottsága (ZKL) szerint az állami támogatást állati eredetű élelmiszerek áfájának emelésével kellene finanszírozni. Ezt a Borchert-bizottság pénzügyi szakértői jelezték Berlinben egy ajánlásukban Olaf Scholz kancellárnak.
A korábban kiadott ajánlás a mélyreható agrárátmenetről három lehetséges finanszírozási módot említett: hús- és tejtermék áfaemelés, új húsadó, vagy támogatás a költségvetésből. A 2021-es választási kampányok során az akkor kormányzó centrumbaloldali koalíciós pártok (SPD, Zöldek és FDP) nem tudtak megegyezni erről.
A legfőbb kérdés mindig is az volt (és még mindig az), hogy ki viselje végső soron a támogatás költségét: az istálló tulajdonosa, a húsfogyasztó vagy valamennyi adófizető. A pénzügyi szakértők most azt mondják, hogy az áfa (amit két éve csökkentettek) emelése a legegyszerűbb és legpraktikusabb megoldás.
A Német Gazdák Szövetsége (DBV) ellenzi ezt: a magasabb áfa vagy egy külön húsadó drágábbá tenné a fogyasztók számára a termékeket, és csökkenő kereslethez vezethet. A DBV elnöke, Joachim Rukwied az általános költségvetési forrásokból, adóbevételekből történő finanszírozást szorgalmazta.