A nagy globális alapanyag-kereskedők az elmúlt év során a megnövekedett élelmiszerárak, a drágább energia és az akadozó exportok miatt óriási nyereségekre tettek szert. A világ élelmiszerellátását nemcsak az Oroszország ukrajnai háborúja zavarta meg, hanem a világ más tájain a szárazság miatt sikertelen termések is.
Az ENSZ szakértői és az nemzetközi segítségnyújtó szervezet, az Oxfam szerint „az élelmiszerrendszerünk összeomlott. A rendszer nem támogatja a rászorulókat, és a hatalmat és a nyereséget néhány kézben koncentrálja” – mondták a brit The Guardiannek.
Az ENSZ szerint az élelmiszer ára idén már 20 százalékkal emelkedett. „Az élelmiszerrendszert egy kis számú nagy multinacionális vállalat uralja. Nem meglepő, hogy ezek a cégek egyidejűleg hatalmas nyereségeket értek el.”
A gabona és egyéb élelmiszer-alapanyagok nagy kereskedőinek éves pénzügyi eredményei a válságok közepette nőtt. Ezeknek a nagyvállalatoknak az ipari zsargonban az ABCD becenevük van, kezdőbetűikről elnevezve: Archer-Daniels-Midland, Bunge, Cargill és Louis Dreyfus. Együttesen az nemzetközi gabonakereskedelem 70-90 százalékát uralják.
Az Archer-Daniels-Midland rekordnyereséget ért el az idei év második negyedévében. A Louis Dreyfus közölte, hogy nyeresége 2021-ben több mint 80 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
„Az, hogy az alapanyag-kereskedelem óriásai rekordnyereséget érnek el éppen akkor, amikor éhínség fenyeget, igazságtalan” – mondja az ENSZ szakértője, Olivier De Schutter. „Még rosszabb, hogy ezek a nagyvállalatok többet is tehettek volna a válság megelőzéséért.” De Schutter szerint a nemzetközi gabonapiac még koncentráltabb és kevésbé átlátható, mint az energiapiac.
Aggodalmak vannak a magvak és a mezőgazdaságban használt vegyszerek kereskedelmének koncentrációja miatt is. Három nagy multinacionális vállalat, a Bayer-Monsanto, a Dupont-Dow és a Chem-China Syngenta – a kereskedelem mintegy 60 százalékát tartja kézben.