A világ élelmiszerárai szeptemberben közel 33%-kal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Ez az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) havi élelmiszerárindexe szerint 2011 óta a legmagasabb szint. Július óta az élelmiszerárak több mint 3%-kal emelkedtek.
Az élelmiszerárindex egy sor táplálék-alapanyag, például növényi olajok, gabonafélék, hús és cukor átlagát képezi. Az index az aktuális árakat viszonylagos átlagárszintté alakítja át, összehasonlításképpen a 2002 és 2004 közötti árak alapján.
Reálértéken nézve jelenleg nehezebb élelmiszert vásárolni a nemzetközi piacon, mint a legtöbb más évben az ENSZ 1961-es nyilvántartásának kezdete óta. Az egyetlen kivételek 1974 és 1975, amikor az élelmiszerár csúcsokat az olajár 1973-as csúcsát követően érték el.
Az idei áremelkedés elsősorban az alapanyagárak növekedésének, a koronavírus-járvány miatti munkaerőhiánynak és az erőteljesen megemelkedett szállítási költségeknek a következménye. A munkaerőhiány csökkentette az alkalmazottak elérhetőségét az élelmiszer termesztésében, betakarításában, feldolgozásában és elosztásában.
2000 óta egyetlen alapanyag sem felelt folyamatosan az átlagos reálár-emelkedésért. Ugyanakkor a fogyasztható olajos növények árindexe idén jelentősen emelkedett. A növényi olajok ára 2019 és 2020 között 16,9%-kal nőtt.
A másik leginkább hozzájáruló élelmiszercsoport a cukor. Itt is kedvezőtlen időjárási viszonyok, köztük a brazíliai fagy károsításai csökkentették a kínálatot és emelték az árakat.
A gabonafélék kisebb mértékben járultak hozzá az általános áremelkedéshez, azonban globális elérhetőségük különösen fontos az élelmiszerbiztonság szempontjából. A búza, árpa, kukorica, szorgum és rizs a globális táplálék legalább 50%-át adják, sőt a legszegényebb országokban 80%-át. Ezeknek a növényeknek a világméretű tartalékai 2017 óta csökkennek.