Eredetileg az ukrán politika azt tervezte, hogy csak 2040-ben építi le ezt az importot, de ezt a hosszan tartó halasztást a bécsi bíróság megsemmisítette. Most már a 2027-es leépítésről van szó.
A geopolitikai feszültségek ellenére az orosz gázszállítás Európába, különösen olyan országokba, mint Ausztria, nagyrészt változatlan marad. Azonban a csatatéren történt legutóbbi fejlemények és a kulcsfontosságú gázinfrastruktúra feletti harc tovább élezte az energiabiztonságról szóló vitát Európában.
A múlt héten az ukrán hadsereg jelentős lépést tett azzal, hogy elfoglalt egy orosz gázelosztó állomást a Kurszki régióban. Ez az állomás az utolsó és egyetlen még működő orosz gázvezetéken helyezkedik el, amely Ukrajna területén keresztül szállít gázt Nyugat-Európába.
Jelenleg a sudzjai elosztóállomás az egyetlen pont, ahol az orosz gáz Ukrajnába érkezik, hogy onnan európai vásárlókhoz jusson. Ez a művelet jelentős fordulatot hozott a háborúban, és tovább növelte az Ausztria és Magyarország energiaellátásáért aggódók aggodalmait, mivel ezek az országok energiaellátásukban szinte teljesen Oroszországra vannak utalva.
Bár a helyzet feszült marad, Ukrajna és Oroszország úgy tűnik, hallgatólagos megállapodásra jutottak arról, hogy a gázelosztó állomást működőképesen tartsák a harcok ellenére. Ez a döntés a kölcsönös függőségből fakad az orosz gázexport és az ebből származó bevételek miatt, ugyanakkor hangsúlyozza az európai energiaellátás sérülékenységét is.
Ausztria számára, amely 2022-ben még 80%-ban Oroszországból szerezte be a gázát, ez az energiafüggőség feloldása óriási kihívást jelent. Az osztrák kormány, amelyet egy (lemondott) lila-zöld koalíció vezet, egyértelműen kimondta, hogy az ország a lehető leghamarabb meg kell szüntesse az orosz gáz importját. Az elemzők rámutatnak, hogy ez jelentős kockázatokat hordoz magában, például az ország kénytelen lesz felgyorsítani a fenntartható nap- és szélenergia-termelésre való átállást.