Az Egyesült Nemzetek legfőbb vezetője felszólította a „természettel folytatott háború” beszüntetésére. Az emberiség évtizedek óta háborút vív a bolygóval, amely most visszavág – mondta António Guterres főtitkár Madridban. Guterres bírálta az eddig tett „teljesen elégtelen” erőfeszítéseket az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Szerinte hiányzik a politikai akarat a szükséges intézkedések meghozatalához.
Az éghajlatváltozás elleni küzdelem először került a legfontosabb téma az európai polgárok prioritási listájának élére. Ezt az Európai Parlament pénteken közzétett közvélemény-kutatásának eredményei mutatják, a Madridban a következő két hétben tartandó klímacsúcshoz kapcsolódóan.
Ezen a konferencián kötnek végleges megállapodásokat és rögzítik a részleteket az öt évvel ezelőtti párizsi klímaegyezményről. Ez az egyezmény hivatalosan az év végén lép életbe. Számos kormányfő fog az elkövetkező napokban megjelenni Madridban. Az előkészületek során az Európai Parlament ezen a héten 429-225 arányban többséggel jelképesen klíma- és környezetvédelmi vészhelyzetet hirdetett ki.
Az Európai Parlament már évek óta rendszeresen végeztet közvélemény-kutatásokat az európai polgárok véleményéről és elvárásairól a politikával kapcsolatban. E kiadás esetében októberben több mint 27 600 embert interjúvoltak meg személyesen a 28 tagállamból. Amikor megkérték őket, hogy legfeljebb három prioritást válasszanak az Európai Parlament tagjai számára, a válaszadók 32 százaléka nevezte meg az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, valamint a környezet, az óceánok és a biodiverzitás megőrzését.
Az éghajlatváltozás volt a leggyakrabban említett prioritás tizenegy tagállamban. Svédország vezeti a listát (62%), őt követi Dánia (50%) és Hollandia (46%). Belgium a kilencedik helyen áll 38 százalékkal. A téma jóval kevésbé él a közép- és kelet-európai tagállamokban, ahol kevesebb mint 30 százalék tüntette fel ezt prioritásként. Bulgária az utolsó helyen áll 14 százalékkal.
Sokan úgy vélik, hogy a klímafiatalok világszintű tüntetései valóban eredményeket érnek el. Szinte hatból majdnem hat válaszadó úgy gondolja, hogy a demonstrációk hozzájárulnak több politikai intézkedés bevezetéséhez európai (59%) és nemzeti szinten (58%). Belgiumban ez az arány rendre 57 és 55 százalék.
Az új európai bizottsági elnök, Ursula von der Leyen is jelen volt a madridi klímakonferencia nyitóülésén. Ezzel hangsúlyozni kívánta, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a fenntartható gazdaságra való átállás az ő politikájának egyik központi eleme lesz. Bár Lengyelország, Magyarország, Csehország és Észtország még nem kívánták támogatni ezt a célt, von der Leyen bízik benne, hogy ezek a tagállamok is csatlakoznak majd. A bizottsági elnök gazdasági előnyöket is lát. A Zöld Megállapodásból az EU új növekedési stratégiáját szeretné kialakítani.
Az még mindig tény, hogy az Egyesült Államok kilépett a párizsi klímaegyezményből, de von der Leyen, aki hivatalba lépése után azonnal telefonon kereste a G7 és a G20 vezetőit, a nemzetközi színtéren is pozitív változásokat tapasztal. „Jó hír, hogy Kína maga is elismeri az éghajlatváltozást. Az, hogy az ország kibocsátási jogokat vezet be, azt mutatja, hogy a kérdés Kínában is kiemelten szerepel az agenda élén.”