Az Európai Bizottság egyelőre nem hagyja jóvá a tavaly kötött befektetési megállapodást Kínával. Évekig folytak a tárgyalások Peking és az EU között a kölcsönös piaci hozzáférésről, de egyre több uniós ország kezd visszalépni.
A kínai konglomerátumok terjeszkedésükkel és dömpinggyakorlataikkal már egész iparágakat vesznek át, például az elektronikai ágazatban. A világjárvány okozta válság ezzel szemben megmutatta, hogy az országoknak sokkal jobban kell tudniuk magukat ellátni, és kevésbé kell függniük a "világ másik oldaláról" érkező importtól.
A viszony Kínával jelenleg túlságosan megromlott, mondja az euróbiztos Valdis Dombrovskis. „Bizonyos értelemben felfüggesztettük az európai bizottság részéről az politikai közeledést” – mondta Dombrovskis, a Bizottság alelnökeinek egyike.
Az Európai Parlament (EP), amelynek még jóvá kell hagynia a megállapodást, nemrég közölte, hogy a Bizottság nyugodtan felejtse el azt egyelőre. Az EP már korábban is kritikusan viszonyult az egyezményhez, de a kínai szankciók, amelyeket öt európai parlamenti képviselő ellen vezettek be, tovább növelték az ellenállást. Amíg Kína nem vonja vissza ezeket az intézkedéseket, az EP nem fogja ratifikálni az egyezményt.
A megállapodás szerint az európai vállalatoknak jobb hozzáférést kell kapniuk a kínai piachoz. Emellett megállapodások születtek a tisztességes versenyről a kínai és az uniós cégek között. Így Kína részben az EU-országokból importál tejtermékeket és húsárukat.
Kína kevesebb mint tizenöt év alatt szinte teljesen átvette a virágzó európai napelemes ipart. Akinek napelemet kell vásárolnia, az szinte nem tud megkerülni Kínát. Az ország a világpiac körülbelül 80 százalékát birtokolja.
A vasiparban is dömpingáron értékesítik fémeiket a kínaiak. Olyan olcsón tudnak termelni, mert alig alkalmaznak környezetvédelmi előírásokat, és szinte nem tartanak tiszteletben szociális munkavállalói jogokat.