Az Európai Parlament mezőgazdasági bizottsága hétfőn rendkívüli ülést tart az orosz háború Ukrajnában okozott következményeiről. A témát az eredetileg az európai erdőgazdálkodásról szóló meghallgatás mellé vették fel.
Kedden Strasbourgban az Európai Parlament rendkívüli plenáris ülést tart.
Ukrajna és Oroszország nemcsak Európa legnagyobb élelmiszer-exportőrei közé tartoznak, hanem jelentős energia (gáz és olaj) és mezőgazdasági alapanyag (műtrágya) szállítók is az EU-országok számára. Várhatóan a vásárlási árak, amelyek az elmúlt hónapokban már jelentősen emelkedtek, tovább fognak nőni.
Brüsszelben a mezőgazdasági bizottság legmagasabb rangú tisztviselője megpróbálja tájékoztatni a bizottságot a jelenlegi helyzetről, de várhatóan még kevés konkrétumot tud majd mondani. Ennek fő oka, hogy az európai kormányfők még mindig tárgyalnak további szankciókról Putyin elnök rezsimje ellen. A miniszterek hétfőn ismét összeülnek.
Szerdán (március 2-án) az Európai Bizottság új áttekintést nyújt az elmúlt hónapokban megemelkedett nyersanyagköltségekről. Ez az összefoglaló most egészen más megvilágításba kerül.
Egy kiszivárgott dokumentum szerint a Bizottság a nagyobb (téli) gázkészletek felhalmozását kéri az uniós országokban, közös beszerzést, valamint új európai energiaforrások gyorsított fejlesztését. Ebben szerepel a trágyából nyert biogáz termelése is.
Kedden az egész Európai Parlament az orosz ukrajnai invázióról tárgyal. Peter van Dalen európai parlamenti képviselő (ChristenUnie): „Ez egy barbár invázió, amely súlyosan veszélyezteti a világ békéjét is. A lehető legerőteljesebb szavakkal ítélem el az orosz diktátor támadását.” Van Dalen szerint Oroszországot keményen kell megbüntetni: „Most elengedhetetlen, hogy az Európai Unió szövetségeseivel együtt a lehető legtöbb szankciót alkalmazza.”
Eddig bejelentett büntetőintézkedések Oroszország ellen főként a szállítási szektorra, a technológiára, az energiára, valamint Putyin magas rangú barátainak külföldi banki számláira vonatkoznak. Ezek az intézkedések ráadásul ráépülnek az évek óta érvényben lévő exporttilalmakra, melyeket az orosz annektálás 2014-es krími eseményei váltottak ki.
Ennek ellenére Hollandia évente még mindig több száz millió eurónyi exportot bonyolít le Oroszországba. A tejtermékek, hús és gyümölcs már az orosz bojkott alá estek, de a virágokat továbbra is nagy mennyiségben exportálják Oroszországba.
Megerősítetlen hírek szerint hétfőn mégis döntés születik arról, hogy Oroszországot kizárják a globális SWIFT-bankrendszerből. Ez ellen múlt héten több EU-tagállam tiltakozott, mert egy ilyen büntetőintézkedés jelentős hatással lenne az EU-tagállamokra és a világ többi részére is. SWIFT nélkül Oroszországnak nem lehetne többé kifizetéseket teljesíteni exporttermékeiért, mint a gáz vagy olaj, ezért az EU-országoknak azonnal új gázszállítókat kell keresniük.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen múlt héten kijelentette, hogy az EU-nak csökkentenie kell az orosz gáztól való függőségét, és fel kell gyorsítania a Zöld Megállapodás végrehajtását. Újrahasznosítható európai energiaforrásokba való beruházás stratégiai szükséglet lesz – mondta Von der Leyen. Az eddigi Zöld Megállapodás, beleértve a mezőgazdaság átalakítását, főként klímaügy volt.
Ha Oroszország szigorított uniós szankciók után elzárná a gázcsapokat, az EU Von der Leyen szerint akkor is átvészelné a helyzetet. Az orosz állami Gazprom már nem megbízható partner az EU számára. Az Európai Bizottság elnöke felhívta a figyelmet a nagyobb mennyiségű cseppfolyósított gáz importálásának lehetőségére.
A francia elnök, Emmanuel Macron felkészítette a francia gazdákat az ukrajnai háború munkájukra gyakorolt hatásaira. „Amit jelenleg átélünk, nem marad következmények nélkül a mezőgazdaság világában” – mondta szombaton egy párizsi vásáron. Macron hangsúlyozta, hogy hosszú távon fel kell készülni. Meggyőződése, hogy: „Ez a háború folytatódni fog.”