Írország mezőgazdasági ágazata továbbra is nagy bizonytalanságban van közeli jövőjét illetően. Úgy tűnik, hogy az ország hamarosan végre új koalíciós kormányt alakít, hogy a koronavírus-járvány miatti támogatásokat ki lehessen fizetni.
Eddig azonban csak kis részletekben folyik a kifizetés, mert új, ideiglenes vészhelyzeti törvényekhez kormány szükséges. Az ír Fianna Fáil, Fine Gael és a Zöldek három pártja hétfőn, négy hónapos tárgyalást követően megállapodásra jutott. Ezt a megállapodást mindhárom párt tagjainak még jóvá kell hagyniuk a következő tíz napban.
A koalíciós megállapodással mindenképpen megtörik az eddigi politikai patthelyzetet. A baloldali nacionalista Sinn Féin, amely évekig hatalmon volt, februárban meglepő választási sikert ért el. Ám a Sinn Féin most kívül rekedt, mert a közép-jobboldali Fianna Fáil nem akart velük újra kormányozni. Így az FF a kisebb közép-jobboldali Fine Gael-lel és a Zöldekkel dolgozott ki egy hárompárti koalíciót.
A következő héten a párttagok körében tartandó szavazások főleg a Zöldek részvétele miatt izgalmasak. A párt szabályai szerint a tagok kétharmadának kell támogatólag szavaznia, ami magasabb követelmény, mint a másik két pártnál. Ez akár nehézséget okozhat a Zöldeknél, mert a pártvezetés kritikusai szerint „túl kevés zöld” került be. Ugyanakkor sok más kulcskérdésben elérték céljaikat.
Az ír mezőgazdasági miniszter, Michael Creed (Fianna Fáil) szerint a két közép-párt sok engedményt tett a Zöldeknek, ám ő védelmébe vette az új fenntarthatósági irányvonalat a mezőgazdasági ágazatban, a levegő- és talajszennyezés visszaszorítását, valamint a biodiverzitás javítását. Creed a gazdatársadalomnak azt mondta, hogy az európai Green Deal a jövő.
Nemcsak az ír mezőgazdasági ágazat számára bizonytalan még, mikor és hogyan vezethetik be az EU Green Dealt, és hogy ebből lesznek-e megtakarítások a (jelenlegi) Közös Agrárpolitika (KAP) terén. Elképzelhető, hogy nemcsak Írországban, hanem az egész EU-ban még évekig folynak viták erről.
Creed miniszter elmondta, hogy a növényvédő szerek és műtrágyák csökkentésére, valamint a biogazdálkodás bővítésére vonatkozó javaslatokat, mint a Green Deal is tartalmazza, nagy társadalmi visszhangja van. „Ha azt gondoljuk, hogy meg tudjuk fordítani a fogyasztók véleményét és prémium piacon tudjuk tartani termékeinket, akkor megvezetjük magunkat” - mondta. A fiatal gazdák, akik úgy akarnak gazdálkodni, mint apjuk, kudarcra vannak ítélve, mert az ágazatnak reagálnia kell a fogyasztói bizalomra, tette hozzá Creed az Irish Examinernek adott interjúban.
Az ír mezőgazdasági szektor továbbra is aggódva figyeli az Egyesült Királyság és az EU közötti kereskedelmi megállapodás jelenlegi akadozó tárgyalásait, miközben a britek ragaszkodnak ahhoz, hogy idén év végén kilépnek az EU-ból a Brexit révén. Még meg kell oldani az ‘államhatár nélküli’ helyzetet az Ír Köztársaság és a brit Észak-Írország között. Írországnak továbbra is szigorú EU-s élelmiszer-minőségi szabályoknak kell megfelelnie (hús, hal, tejtermékek stb.), miközben a britek szinte akadálytalanul szabadon behozhatják „gyengébb” minőségű termékeiket Írországba.
Az 1973-as csatlakozás az Európai Unióhoz és az EU mezőgazdasági politikája főként Írország termékeny keleti és déli részén specializációhoz és intenzifikációhoz vezetett. A mezőgazdaság, tejtermelés és állattenyésztés így fontos exportcikkekké váltak az ír gazdaság számára.
A húsexport és a tejtermelés jelentős bevételi forrást jelentenek. Az országban sok árpát, búzát, burgonyát és cukorrépát is termesztenek. A legtöbb gazdaság kicsi, a nagyobb vállalkozások főként vágóállatok előállítására koncentrálnak. Az ágazat az ír bruttó hazai termék 1,2%-át adja. Az emberek öt százaléka dolgozik a szektorban.