Ez elsősorban az ingázásra és a teher- és áruszállításra vonatkozó dízel típusokra adott adókedvezményeket érintené.
Tudományos kutatások kimutatták, hogy Ausztria évente több milliárd eurót költ adókedvezményekre az ingázással kapcsolatban, amelyek elősegítik az autóhasználatot. Különösen a céges áruszállítás és teherfuvarozás számára nyújtott kedvezmény, az olcsóbb dízelüzemanyag révén, hozzájárul a CO2-kibocsátáshoz.
Az osztrák nemzeti energia- és klímaterv célja, hogy drasztikusan csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását és felgyorsítsa az átállást a megújuló energiaforrásokra. Ausztria az egyik utolsó uniós tagállam, amely ilyen átállási tervet nyújt be Brüsszelnek.
A mezőgazdasági dízelcsomag 2024-re literenként 37,5 cent teljes visszatérítést tartalmaz. Az osztrák mezőgazdasági szervezetek rámutatnak, hogy jelentősen csökkentették már a CO2-kibocsátásukat. „1990 óta több mint 16 százalékkal csökkentettük a mezőgazdaság CO2-kibocsátását, miközben más ágazatok még csak most kezdik el a feladatukat.”
Ezenkívül az osztrák terv az energiahatékonyság növelésére és a megújuló energia előállításának ösztönzésére is összpontosít, például a biomassza esetében, amely már fontos energiahordozóvá vált az országban. Ebben az ország jóval előrébb jár sok más uniós tagállamnál.
Még nem biztos, hogy a környezetvédelmi miniszter, Leonore Gewessler (Zöldek) által benyújtott új energiaügyi terv jelenlegi formájában megvalósul-e. A javaslat jelenleg nem tartalmaz ágazati célkitűzéseket, illetve szankciókat és bírságokat sem.
Ennek következtében a CO2-terv még a szeptember végi parlamenti választási kampány egyik témája is lehet. Több mezőgazdasági, környezetvédelmi és természetvédelmi kérdésben is jelentős véleménykülönbségek vannak a pártok között.
Az ÖVP-s miniszter, Totschnig már kijelentette, hogy a politika ne nyúljon az "ő" olcsó agrárdízeljéhez, míg a Zöldek és az SPÖ hangsúlyozzák, hogy Ausztria EU-s bírságokra számíthat, ha túl keveset tesz a CO2-kibocsátás csökkentéséért.

