Írország a következő tíz évben a stratégiai mezőgazdasági politika főként a gazdák jövedelmének növelésére és a kisgazdaságok életképességének javítására fókuszál. Az új ír stratégia figyelembe veszi, hogy a teljes munkaidős gazdák száma valószínűleg tovább csökken majd az elkövetkező tíz évben.
Az új ír Agri-Food stratégia a jövő héten kerül nyilvánosságra, azonban az ír mezőgazdasági napilap, az Agriland már betekintést nyert abba. A terv nem kész jogszabály-javaslatként kerül bemutatásra, hanem egy „irányadó dokumentumként”, amely véleményezésre és észrevételezésre van bocsátva.
A stratégiai jegyzetben – amely a Food Wise 2025 utódja – nagyobb hangsúlyt kapnak az ír gazdák iksztramezőgazdasági jövedelmei. Elismerik, hogy a gazdáknak magasabb árakat kellene kapniuk termékeikért, amelyet „bizonyítékok támasztanak alá”. Ugyanakkor a stratégiai dokumentum leszögezi, hogy az árkérdés „összetett és nem alkalmas könnyű megoldásokra”.
A tavaly hivatalba lépett centrista-baloldali ír koalíciós kormány – hasonlóan az Egyesült Államokhoz és az EU-hoz – szorgalmazza a szén-dioxid csökkentését szolgáló mezőgazdasági módszerek fejlesztését és a megújuló energiaforrások, különösen az anaerob erjesztés és a napenergia fokozását.
Bár a fűalapú tej-, marha- és juhtermelés továbbra is az agroélelmiszer-termelés domináns részét képezi, szorgalmazzák a mezőgazdasági művelés, a kertészet és a biogazdálkodás bővítését is. A környezeti fenntarthatóság várhatóan még nagyobb szerepet kap ebben az agrifood stratégiában, mint a jelenlegi dokumentumban.
Tavaly óta Írországban egy két konzervatív és liberális centrumpárt (Fianna Fáil és Fine Gael) valamint a Zöldek koalíciója kormányoz, így a baloldali nacionalista Sinn Féin kívül rekedt a koalícióból. A politikai programban az elkövetkezendő években nagy figyelmet kap az éghajlatváltozás. A gazdaság helyreállítása a zöld infrastruktúrába történő beruházásokkal fog párhuzamosan haladni. A Fianna Fáil-ban, amely a kisgazdák pártja, kezdetben ellenállás volt a koalíciós megállapodással szemben.
Egy korábbi, az ír Mezőgazdasági Minisztérium által készített hivatalos jegyzet idén év elején azt javasolta, hogy Írországnak csökkentenie kell az állatállományt a metánkibocsátás mérséklése érdekében, hogy megfeleljen a nemzetközi éghajlati kötelezettségvállalásoknak. Az újonnan kinevezett agrárminiszter azonban figyelmen kívül hagyta az ajánlást, és most egy még nem kötelező érvényű irányelvet javasol az új ír mezőgazdasági politikához.
A tavaly az ír farmokon tartott szarvasmarhák száma 7 314 400 volt, ami 105 800-rel több, mint 2019-ben. Charlie McConalogue agrárminiszter azonban elutasítja a nemzeti állatállomány csökkentését. Úgy véli, meg kell őrizni az ír marha- és tejtermékek exportjának gazdasági és pénzügyi értékét.
McConalogue tavaly óta a harmadik agrárminiszter. Nemrégiben egy „átalakítási program” mellett érvelt, amely megőrizné az ír családi gazdaságok modelljét. Ő Dara Calleary utódja, aki néhány héttel kinevezése után le kellett mondjon, mert egy nagy ünnepi vacsorán vett részt a korlátozások ellenére. Az új miniszter gazdálkodó családból származik, és több éven át dolgozott is gazdaságban. Korábban a kormányzó Fianna Fáil mezőgazdasági szóvivője volt.