A kutatók megállapítják, hogy a munkavállalók gyakran túl kevés bért kapnak. Bár a minimálbér kötelező, sokan végül kevesebb pénzt kapnak, például azért, mert a szüneteket nem számolják bele, vagy a túlórákat nem fizetik ki. Emellett előfordulnak jelentések tisztázatlan fizetési jegyzékekről és magyarázat nélküli visszatartásokról.
A készülő új német koalíciós kormány, amely a CDU/CSU és az SPD együttműködésében jön létre, tervezi a minimálbér 15 euróra emelését óránként. Az agrár-szövetség DBV már kiállt a mező- és kertgazdaságra vonatkozó kivétel mellett.
Emellett a tanulmányból kiderül, hogy a szedők elhelyezése gyakran rossz. A dolgozók általában a mezőgazdasági vállalat területén élnek szűkös és szennyezett szállásokon. Gyakran hiányzik az intim szféra, a higiénia és a fűtés. Az ilyen szállás költségeit többnyire automatikusan levonják a bérükből.
Nagy a munkaterhelés is. A munkanapok hosszúak, néha több mint tíz órásak, és kevés a védelem a hőség vagy eső ellen. A fizikai fájdalomról vagy fáradtságról szóló panaszokat gyakran figyelmen kívül hagyják. Sok munkás nem mer kritikát megfogalmazni, mert félti állását.
Az IG BAU szakszervezet szerint évek óta alig változik valami. A problémák ismertek, de az ellenőrzési mechanizmusok elégtelenek. A hatóságok csak a vállalatok kis részét vizsgálják, és a szankciók gyakran elmaradnak, még egyértelmű szabálysértések esetén is.
A kutatók nagyobb védelemre szólítanak fel a szezonális munkások számára. Szigorúbb ellenőrzéseket, névtelen panaszlehetőségeket és a dolgozók anyanyelvén történő jobb tájékoztatást sürgetnek. Emellett az agrármunkaadókat is felelősségre kellene vonni a munkahelyi visszaélésekért.
A tanulmány azt mutatja, hogy a probléma strukturális. Különösen olyan ágazatokban, mint a spárgatermesztés, ahol sok kézi munka szükséges, az visszaélések elterjedtek. A szezonális jelleg miatt a munkáltatók évről évre új dolgozókat vonzhatnak be anélkül, hogy vállalnák a felelősséget jólétükért.
Végső soron a fogyasztók és a szupermarketek is szerepet játszanak. A olcsó élelmiszer szállítására nehezedő nyomás miatt a gazdák főként a munkaerőköltségen spórolnak. Amíg a tisztességes munkakörülmények nem lesznek prioritás a élelmiszerláncban, kevés változás várható, figyelmeztetnek a kutatók.