Az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus katonaságilag egyelőre nem látszik tovább eszkalálódni, ám Washington újabb gazdasági szankciókkal sújtja Iránt. Az elnök, Trump emellett igyekszik szorosabban bevonni a NATO-t is.
Trump úgy véli, hogy a NATO-nak ki kellene terjeszkednie a Közel-Keletre, és az akronim átalakításával NATO-ME (Közel-Kelet) névre válhatna. Szerdán Trump már kiállt amellett, hogy a NATO-nak nagyobb szerepet kell vállalnia a Közel-Keleten.
Az ötlet az Egyesült Államok és Irán közötti feszültségek fokozódásának hetében születik, miután Amerika egy dróntámadással megölte az iráni csúcstábornokot, Qassem Soleimanit Irakban. Ez az iráni parancsnok jelentős szerepet játszott az ISIS elleni harcban a térségben. Egyesek szerint ő volt több terrortámadás agya is.
Eddig nem világos, hogy a bagdadi ukrán utasszállító tragédiája valóban iráni vagy iráni-barát fegyveresek, esetleg orosz gyártmányú rakéták segítségével történt lelövése okozta-e, illetve hogy ez milyen katonai következményekkel járhat.
Trump szerint az ISIS terrorszervezet jelenléte Szíriában és Irakban nemzetközi probléma, melynek leküzdéséhez más országok támogatására is szükség van. Kifejtette, hogy az amerikai katonák kivonhatók a térségből, helyükre pedig európai katonákat lehetne állítani. „Legyőztük az ISIS-t, és ezzel nagy szolgálatot tettünk Európának” – mondta Trump.
Csütörtökön Trump telefonos egyeztetést folytatott a NATO főtitkárával, Stoltenberggel a Közel-Kelet újabb feszültségeiről. Ekkor ismét nyilvánvalóvá vált, hogy az Egyesült Államok és az európai NATO-országok teljesen eltérő állásponton vannak az iráni atomprogrammal kapcsolatban. Washington kilépett a korábbi nemzetközi iráni atomalkuból, és szankciókkal akarja kényszeríteni Iránt egy új, szigorúbb megállapodás aláírására.
Ezzel szemben az európai NATO-tagállamok és az EU a jelenlegi szerződés fenntartását preferálják, és tárgyalni szeretnének Teheránnal az esetleges módosításokról. Trump szankciókkal és katonai eszközökkel szeretné az atomalkut egy jobb megállapodással felváltani, míg az európai országok szerint jó megállapodásról van szó, és diplomáciai úton kívánják folytatni az iráni kapcsolatokat. Trump ismét azzal, hogy a NATO-t összekapcsolja az iráni kérdéssel, tovább mélyíti a szakadékot a NATO-ban.
Washingtonban Trump dicsérte a NATO főtitkárát, Jens Stoltenberget, aki elmondta, hogy a szövetség vizsgálni fogja, hogyan bővíthető a szerepe a Közel-Keleten. Eddig a NATO főként kiképzési missziókat hajtott végre a Közel-Kelet országaiban, de még sosem beszéltek új közel-keleti országok felvételéről. Az új tagállamok Európán kívülről való elfogadása teljesen új irányt jelentene a szervezet számára. Jelenleg csak európai országok tudnak belépni a NATO-ba, ha az összes többi tagállam ehhez hozzájárul.