Berlini 16 szakbizottságban tartanak üléseket a CDU és az SPD képviselői a koalíciós megállapodásról ezen a héten, miután múlt héten megállapodás született a két fő témáról: a megszűnés nélküli támogatás finanszírozásáról Ukrajnának és a szükséges 500 milliárd euróról a gazdasági ösztönzésre. Az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többséget a Zöldek támogatják.
Múlt héten a Zöldek - a beleegyezésükért cserébe - 100 milliárd euró fenntartható gazdasági beruházásokra szánt összeget kaptak ígéretként. Ez a plusz pénz nem mehet alapvető költségvetési tételek rovására, illetve már meglévő projektek finanszírozására sem használható. Hogy mégis mire fordítják, azt a CDU és SPD ezen a héten döntik el.
A CDU-SPD jövő heti tárgyalási témáinak első listáján eddig csak egyetlen mondat szerepel a mezőgazdaságról: hogy újra bevezetik az olcsó „vörös” dízelt. Ugyanakkor az is áll, hogy Németország elfogadja a Mercosur kereskedelmi megállapodást, és Brüsszelben betartja az EU természetvédelmi, környezetvédelmi és fenntarthatósági szabályait.
A korszerűbb és nagyobb istállókra való átállás szükségességéről (és a jobb állatjólétről) az öt éve megalakult széleskörű Borchert szakbizottság már kidolgozott javaslatokat. Az azóta megbukott centrális-baloldali „lámpáskoalíció” azonban nem tudott megegyezni abban, hogy ezt (az állam, az adófizetők vagy a fogyasztók által) miként kellene társtámogatni.
A két ZKL-elnök szerint ez a helyzet most ismétlődhet meg. Regina Birner és Achim Spiller a „ingázó politika” veszélyére figyelmeztetnek, amely a problémák megoldása helyett csak az aktuális eseményekre reagál. Figyelmeztetnek: egy probléma nem tűnik el, ha figyelmen kívül hagyják; az biztosan visszatér.
A ZKL-tagok ezért azt javasolják, hogy az agrárátmenet finanszírozásában számoljanak az élelmiszerek áfájának emelésével. Ezzel elkerülhető lenne a „húsadó” bevezetése.
Az, hogy a CDU és SPD milyen mezőgazdasági bekezdést fogad majd el, még nem világos. A Német Mezőgazdasági Szövetség (DBV) nagy elégedetlenségére mindenesetre úgy döntöttek, hogy a minimálbért 15 euróra emelik óránként. Ez a magasabb bér főként a szezonális munkát végző kelet-európai gyümölcsszedőknek nehézséget jelent, különösen a zöldség- és gyümölcstermesztés valamint a szőlészet szezonális munkaérzékeny ágazataiban.
Továbbá szerepet játszik, hogy a CDU/CSU az elmúlt ellenzéki években a legtöbb mezőgazdasági javaslat ellen szavazott, de alig nyújtott be saját javaslatokat e témában. Így még teljesen tisztázatlan, mit fog tenni az új fekete-vörös koalíció az öt éve szunnyadó „trágyatörvénnyel”, amelyhez sok CDU-irányítású tartomány csak korlátozottan hajlandó együttműködni.
Emellett számos, a leköszönő BMEL-miniszter, Cem Özdemir által benyújtott javaslat lebeg még a berlini tárgyalóasztalok felett. A Zöldeknek semmi biztosítékuk nincs arra, hogy ezen javaslatok átmennek-e a végén (az az extra 100 milliárddal?), vagy egy új (CDU-s?) agrárminiszter hatására egy alsó fiókban végeznek.