A tartós hőség és a vízhiány csökkenti a mezőgazdasági terméshozamokat a világ különböző részein. Nemcsak az európai mezőgazdasági területek érintettek. Az Egyesült Államokban, Indiában és Afrika több részén is száraz körülmények okoznak gondokat az élelmiszertermelésben.
Hosszabb távon
A probléma ráadásul hosszabb távon is fennállhat. Dél-Európa legszárazabb területein egyes növénykultúrák végül már nem lehetnek életképesek. A brit gazdák is próbálnak alkalmazkodni más növények termesztésével. Egyesek ezen kívül más bevételi forrásokat keresnek az élelmiszertermelésen kívül.
A víz nagyobb tárolása ezért egyre fontosabbá válik. Európa más részein is a vízgazdálkodást tartják meghatározó módnak arra, hogy a mezőgazdaság jobban ellenálljon a hosszú távú aszálynak.
Promotion
Európán kívül
A csalódást keltő terméshozamok egyben Európát is kiszolgáltatottabbá tehetik a világ más részeiről származó gabonára. Ugyanakkor azokon a helyeken is nyomás alatt állnak a terméshozamok. Emiatt nehezebb lesz egyszerűen pótolni az európai hiányokat külső, Európán kívüli behozatallal. A termelő területeken tapasztalható aszály egybeesik a Fekete-tenger körüli háború következményeivel. Az orosz és ukrán gabonaexporttal kapcsolatos problémák tovább növelik a nemzetközi gabonapiac bizonytalanságát.
A kukorica is a sérülékeny növények közé tartozik. Különösen a nyári vetéseknek vízre van szükségük a fontos növekedési időszakokban, miközben éppen akkor sújt a rendkívüli hőség és szárazság. A zöldségek és gyümölcsök is gyorsan reagálhatnak a tartós vízhiányra.
Drágább takarmány
A következmények nem korlátozódnak a növényi élelmiszerekre. A kukorica, búza és árpa alacsonyabb terméshozama miatt drágábbá válhat az állatitakarmány. Emiatt növekednek a hús-, baromfi- és tejtermékek költségei. A hőség egyidejűleg csökkentheti a tehenek tejhozamát, így a tejtermelő gazdákat két fronton is érinti a probléma.
A szállítás és fuvarozás is nehezebbé válik. Az alacsony vízállás az európai jelentős folyókon korlátozza a hajók rakománykapacitását, és növelheti a szállítási költségeket. Így az aszály nemcsak a földről származó élelmiszer mennyiségét érinti, hanem azt az utat is, amelyet aztán a vevők és fogyasztók felé kell megtennie.